tag:blogger.com,1999:blog-18540912097770870972024-02-03T04:34:08.846+05:30දෙයියන්ගෙ රටේ..."දෙයියා" වන මම අසන, දකින, හිතන, අත්විඳින දේවල් අකුරු කරන ඩිජිටල් අවකාශය...dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.comBlogger41125tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-38456131061004020792021-03-08T11:53:00.000+05:302021-03-08T11:53:45.302+05:30 තාමත් මං උඹවම හොයනවා බං<div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;">ඉන්නෙ කොහෙදත් දන්නවා</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;">කරන්නෙ මොනවදත් දන්නවා<br />වෙන කෙනෙක්ගෙ බවත් දන්නවා</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;">ඒත් තාමත් මං උඹවම හොයනවා බං</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;"><br />මහන්සි වුණ දවසක කෙළවර<br />නින්ද නොඑන රෑක මැදියම<br />පෙනී නොපෙනී යන හීනෙක පුරාම<br />ඇස් පියාගෙන කන් වසාගෙන<br />ඒ අඳුරේ ඒ නිහඬ බව ඇතුළේ<br />විතරක් නෙවෙයි</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;"><br />තනියම යන දුර ගමනක<br />එහා පැත්තේ අසුනේ වගේම<br />උඹ ඉන්න නගරෙට අහම්බෙන් එන දිනක<br />ඒ පාරවල්වල ඒ මුහුණු අතරෙත්</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;">තාමත් මං උඹවම හොයනවා බං</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;"><br />හැමෝම කියනවා<br />උඹ දැන් වෙන කෙනෙක්ට </span><span style="font-size: medium;">අයිතිලු</span><span style="font-size: medium;"><br />එතකොට<br />මම උඹව අයිති කර ගන්න<br />නොහිතපු එක තමයි වරද නේද</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;"><br />කොච්චර හෙව්වත් ඇස් දෙක පියවෙනකම්ම<br />ආයෙ උඹව හම්බවෙන්නෙ නැති වෙයි<br />ඒත්<br />අදහන ආගම අනුව<br />ආයෙ උපදින බව දන්න නිසා<br />ඒක නැති කරගන්න උත්සාහ කරන්න ඕනි බව දැන දැනත්<br />භව තණ්හාවෙන් බැඳි බැඳී<br />ආයෙත් උඹවම පතනවා බං</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;"><br />ආ<br />ආයෙත් කියන්න මොකෝ උඹ කලිනුත් මගෙ වෙලා හිටියැයි<br />ආයෙත් නෙවෙයි<br />පළවෙනි පාරට<br />අයිති කරගන්නම<br />මං උඹවම පතනවා බං</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;"><br />තාමත් මං උඹවම හොයනවා බං</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: left;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/ulOb9gIGGd0" width="320" youtube-src-id="ulOb9gIGGd0"></iframe></div><span face="arial, sans-serif" style="background-color: white; color: #202124;"><div style="font-size: x-large; text-align: left;"><span face="arial, sans-serif" style="background-color: white; color: #202124; font-size: large;"><br /></span></div><span style="font-family: arial; font-size: medium;">I wonder how, I wonder why</span></span></div><div style="background-color: white; color: #202124; line-height: 1.58; margin-bottom: 12px; text-align: left;"><span style="font-family: arial; font-size: medium;"><span jsname="YS01Ge">I wonder where they are<br /></span><span jsname="YS01Ge">The days we had, the songs we sang together, o</span><span jsname="YS01Ge">h, yeah</span></span></div><div style="background-color: white; color: #202124; line-height: 1.58; margin-bottom: 12px; text-align: left;"><span style="font-family: arial; font-size: medium;"><span jsname="YS01Ge">And oh, my love<br /></span><span jsname="YS01Ge">I'm holding on forever<br /></span><span jsname="YS01Ge">Reaching for the love that seems so far</span></span></div><div style="background-color: white; color: #202124; line-height: 1.58; margin-bottom: 12px; text-align: left;"><span style="font-family: arial; font-size: medium;"><span jsname="YS01Ge">So, I say a little prayer<br /></span><span jsname="YS01Ge">And hope my dreams will take me there<br /></span><span jsname="YS01Ge">Where the skies are blue<br /></span><span jsname="YS01Ge">To see you once again, my love</span></span></div><div style="background-color: white; color: #202124; line-height: 1.58; margin-bottom: 12px; text-align: left;"><span style="font-family: arial; font-size: medium;"><span jsname="YS01Ge">Overseas from coast to coast<br /></span><span jsname="YS01Ge">To find a place I love the most<br /></span><span jsname="YS01Ge">Where the fields are green<br /></span><span jsname="YS01Ge">To see you once again, m</span><span jsname="YS01Ge">y love</span></span></div><gdiv id="ginger-floatingG-container" style="left: 0px; position: absolute; top: 0px;"><gdiv class="ginger-floatingG ginger-floatingG-closed" style="display: none;"><gdiv class="ginger-floatingG-disabled-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Enable Ginger</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-offline-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip"><em>Cannot connect to Ginger</em> Check your internet connection<br /> or reload the browser</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-enabled-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool ginger-floatingG-bar-tool-disable"><ga></ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Disable in this text field</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool"><ga class="ginger-floatingG-bar-tool-edit">Edit</ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Edit in Ginger</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool ginger-floatingG-bar-tool-mistakes"><ga><span class="ginger-floatingG-bar-tool-mistakes-count"></span></ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Edit in Ginger</gdiv></gdiv></gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup"><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup-wrap"><ga class="ginger-floatingG-contentPopup-close">×</ga><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup-frame"><iframe scrolling="no"></iframe></gdiv></gdiv></gdiv></gdiv></gdiv><gdiv id="ginger-floatingG-container" style="left: 0px; position: absolute; top: 0px;"><gdiv class="ginger-floatingG ginger-floatingG-closed" style="display: none;"><gdiv class="ginger-floatingG-disabled-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Enable Ginger</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-offline-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip"><em>Cannot connect to Ginger</em> Check your internet connection<br /> or reload the browser</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-enabled-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool ginger-floatingG-bar-tool-disable"><ga></ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Disable in this text field</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool"><ga class="ginger-floatingG-bar-tool-edit">Edit</ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Edit in Ginger</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool ginger-floatingG-bar-tool-mistakes"><ga><span class="ginger-floatingG-bar-tool-mistakes-count"></span></ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Edit in Ginger</gdiv></gdiv></gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup"><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup-wrap"><ga class="ginger-floatingG-contentPopup-close">×</ga><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup-frame"><iframe scrolling="no"></iframe></gdiv></gdiv></gdiv></gdiv></gdiv><gdiv id="ginger-floatingG-container" style="left: 0px; position: absolute; top: 0px;"><gdiv class="ginger-floatingG ginger-floatingG-closed" style="display: none;"><gdiv class="ginger-floatingG-disabled-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Enable Ginger</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-offline-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip"><em>Cannot connect to Ginger</em> Check your internet connection<br /> or reload the browser</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-enabled-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool ginger-floatingG-bar-tool-disable"><ga></ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Disable in this text field</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool"><ga class="ginger-floatingG-bar-tool-edit">Edit</ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Edit in Ginger</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool ginger-floatingG-bar-tool-mistakes"><ga><span class="ginger-floatingG-bar-tool-mistakes-count"></span></ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Edit in Ginger</gdiv></gdiv></gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup"><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup-wrap"><ga class="ginger-floatingG-contentPopup-close">×</ga><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup-frame"><iframe scrolling="no"></iframe></gdiv></gdiv></gdiv></gdiv></gdiv>dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-58525773146300343112020-10-31T15:58:00.001+05:302020-10-31T15:59:22.979+05:30ඩිස්ට්රෑක්ෂන්ස්<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">අද නම් දෙයියා ඉංග්රීසි පාඩමක් කරන්නයි යන්නෙ කියල හිතුවද? අපෝ නෑ. මේ එහෙම එකක් නෙවෙයි. මේ කියන්න යන්නෙ ජීවිතේ එක එක තැන්වලදි අපට වෙන ඩිස්ට්රෑක්ෂන්ස් ගැන. ඒ කිව්වේ අපේ අවධානය එක වැදගත් දේකින් අයින් කරලා වෙන වැදගත් නැති දේකට ඇදලා ගන්න දේවල් ගැන. මේක ඉතින් තියරි වලින් පැහැදිලි කරන්න බෑ. ඒ නිසා හැමෝටම තේරෙන උදාහරණයක් ගමුකෝ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඔන්න කොල්ලෙක් ඉන්නවා. කෙල්ලෙකුත් ඉන්නවා. අපි හිතමු ඔෆීස් එකක කියලා. දැන් මේ කොල්ලා මේ කෙල්ලට කැමතියි. ඔව් ඉතින් නැත්නම් කතාවක් නෑනෙ. හරි දැන් එතකොට කොල්ලා කෙල්ලට කැමති උනාට කොල්ලගෙ හිතේ එක එක ප්රශ්න. ඔව් ඉතින් ඒකත් එහෙම වෙන්න එපැයි කතාවක් වෙන්න. හරි හරි කතාව අහන්නකෝ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙහෙමයි. දැන් කොල්ලට එක එක දේවල් හිතෙනවා. මම මෙයාට කැමති උනාට මෙයා මට කැමති වෙයිද? මට පිස්සු කියල හිතයිද? යාලුවන්ටත් කියල මට හිනා වෙයිද? තියෙන යාලුකමත් නැති වෙයිද? මගෙ යාලුවොයි මේ වටේ පිටේ ඉන්න උනුයි මොනව හිතයිද? මාව එයාට ගැළපෙනවද? ඔය මොකක්වත් නැත්නම් අඩු ගානේ මෙයා මට වඩා වැඩිමල්ද කියලවත් හිතලා ළත වෙනවා වෙනවාම තමයි.</span></p><p style="text-align: justify;"></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://i.pinimg.com/originals/df/e6/a3/dfe6a376ed4c3e7b8e56d520452fc534.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="533" height="640" src="https://i.pinimg.com/originals/df/e6/a3/dfe6a376ed4c3e7b8e56d520452fc534.jpg" width="426" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">ගත්තෙ <a href="https://i.pinimg.com/originals/df/e6/a3/dfe6a376ed4c3e7b8e56d520452fc534.jpg" target="_blank">මෙතනින්</a>...</span></td></tr></tbody></table><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span>දැන් මේ කොල්ලා ඇත්තටම ඉන්නේ ආදරේ කියාගන්න බැරුව. හැබැයි හිතෙන්නේ වෙන දේවල්. ඔහොම ඉන්නකොට තව කෙල්ලෙක් එනවා සීන් එකට. එක්කෝ කලින් නෝට් නොවී තිබිලා එක සැරේටම වගේ නෝට් වෙන්න ගන්නවා නැත්නම් අලුතින්ම එතෙන්ට එනවා වෙන්නත් පුලුවන්. දැන් අර මුලින් කෙල්ලට කියාගන්න බැරුව නොගැළපීම් ගැන හිත හිතා ඉන්න කොල්ලගෙ හිත මේ දෙවෙනි කෙල්ලට නිකම්ම ළං වෙනවා. සමහර වෙලාවට අර කෙල්ලට ළං වෙන්න තිබුණේ නැති ධෛර්යයක් මේ කෙල්ලත් එක්ක ෆිට් වෙන්න කතා කරන්න නිකම්ම එනවා. </span><span>හැබැයි කොල්ලට එක පාර ආදරයක් ඇති වෙන්නෙත් නෑ. හැබැයි සෑහෙන්න ෆිට් වෙනවා. නිතර කතා කරනවා. මෙසේජ් කරනවා. වැඩ ඇරිලා බස් එකේ යද්දියි ගෙදර ගිහිනුයි පැය ගණන් මල් කඩනවා.</span></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">කොටින්ම දැන් අර පළවෙනි කෙල්ලව තමන්ගෙ ඔප්ෂන්ස් ලිස්ට් එකෙන් අයින් කරල තමයි හිතන්නෙ. ආයෙ එයාව මතක් වෙන්නෙම නෑ. ඇයි එයා ගැන තමන්ට ඇති වෙච්ච ෆීලින්ග්ස් තමන්ම සැක කර කරනෙ ඉන්නෙ. එතකොට ආපහු එයාව එන්නෙ නෑ හිතට.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">හැබැයි ටික කාලෙකින් මොකක් හරි වෙනවා. කොල්ලට මොකක් හරි අවුලක් තේරෙනවා. නොගැළපීමක් තේරෙනවා. එහෙම නැත්නම් මේ කෙල්ලම ඈත් වෙන්න ගන්නවා. එතකොට කොල්ලට තේරෙනවා මේක නිකම් ආකර්ෂණයක් විතරයි කියලා. ආදරයක් නෙවෙයි කියලා. ඊට පස්සේ කොල්ලත් ඈත් වෙනවා. සමහර විට නිකම්මත් නෙවෙයි. ගොඩක් හිත රිද්දගෙන.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඊට පස්සේ කොල්ලා ටිකක් තනි වෙන්න බලනවා. අනිත් අයගෙන් ඈත් වෙනවා. ළඟම යාලුවන්ගෙන් පවා ඈත් වෙන්න පුලුවන්. ඔහොම ටික දවසක් යනවා. සමහර විට මාසයක් දෙකක් වෙන්නත් පුලුවන්. ඊට පස්සේ ආපහු තමන්ට ඇත්තටම ආදරයක් ඇති වුණ කෙල්ල ගැන හිතන්න ගන්නවා. ඒත් ඉතින් ඒ පැත්තට හැරෙන කොට ඒ කෙල්ල අතටම ගෙනත් දෙනවා. මොකද්ද? වෙඩින් කාඩ් එක.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඊට පස්සෙ ඉතින් කොල්ලට වෙන්නෙ සිංදු කිය කිය ඉන්න තමයි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"></span></p><blockquote><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">"හිතක් තිබු නමුත් කෙළින්ම නොකියා මමත් ළත වෙවී උන් හන්දා</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඔබත් ඉවසුවා දැන් ඇති කියලා ඔහු හට හිත දුන්නද මන්දා"</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">(මම ලිව්වෙ හොඳේ)</span></p></blockquote><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඔන්න ඔහොම ඒවට තමයි ඩිස්ට්රෑක්ෂන්ස් කියන්නේ. ජීවිතේ වැදගත් දේකට අපේ තියෙන අවධානය නැති කරලා අපිව වෙන දේකට ඇදලා ගන්නවා. හැබැයි ටික කාලෙකට. ඒ කාලය ඉවර වෙන කොට ඒ ඩිස්ට්රෑක්ෂන් එක නිකම්ම අපේ ජීවිතෙන් ගිහින්. හැබැයි නිකම්ම නෙවෙයි අර වැදගත් දේ අපට නොදැනිම අපෙන් ඈතට යවලා. සමහර වෙලාවට අපිව හිතලම ඩිස්ට්රෑක්ට් කරන අය අපේ ජීවිතේට එන්නත් පුලුවන්. හැබැයි මට හිතෙන විදියට ගොඩක් වෙලාවට ඕක දෛවය විසින්ම කරන දෙයක්. අපේ වැඩිහිටියො අපල කාල කියන්නෙ ඔය වගේ ඒවට වෙන්නත් පුලුවන්.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span>ඕක ආදරයට විතරක් නෙවෙයි වෙන ඕනිම දේකට වෙන්න පුලුවන්. අධ්යාපනයට නැත්නම් වෘත්තීය ජීවිතේ දියුණුවට වෙන්නත් පුලුවන්. කොහොම උනත් වැදගත්ම දේ තමයි ඉතින් මොකක් හරි දෙයක් ඩිස්ට්රෑක්ෂන් එකක් කියලා අපට ඒක තියෙන කාලෙ තේරෙන්නෙම නැති එක. ඒක තේරෙන්නෙ කාලෙකට පස්සෙ. සමහර වෙලාවට අපට වටිනා දෙයක් මග ඇරුණ කියල ඉක්මණට තේරුණත් එතන උනේ </span><span>ඩිස්ට්රෑක්ෂන් එකක් කියලා</span><span> තේරෙන්නෙ තවත් ගොඩක් කල් ගිහින්.</span></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">හැබැයි මට හිතෙනවා අපට සෙල්ෆ් අවෙයානස් - ඒ කිව්වේ අපට අපි ගැන සහ අපට ජීවිතේ ඕනි මොකද්ද කියන එක ගැන තියෙන අවබෝධය - තියෙනව නම් ඩිස්ට්රෑක්ෂන් එකක් ජීවිතේට ආපු ගමන්ම තේරුම් ගන්න පුලුවන් වෙයි කියලා. චුට්ටක් හරි. එහෙම තමන්ට ඕනි දේ ගැන මාරම මීටරෙන් ඉන්න අයත් මට හම්බ වෙලා තියෙනවා. හැබැයි මට නම් ලොවෙත් නෑ ඒක.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">දැන් හරි එහෙම අවබෝධයක් තියෙන අය චුට්ටක් නතර වෙලා කල්පනා කරල බලනවද කවද හරි දවසක තමන්ට එහෙම ඩිස්ට්රෑක්ෂන්ස් තිබුණද කියල. සමහර විට මේ වෙලාවෙත් එහෙම එකක් තියෙනවද දන්නෑ. චුට්ටක් හිතල බලනවද?</span></p><gdiv id="ginger-floatingG-container" style="left: 0px; position: absolute; top: 0px;"><gdiv class="ginger-floatingG ginger-floatingG-closed" style="display: none;"><gdiv class="ginger-floatingG-disabled-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Enable Ginger</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-offline-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip"><em>Cannot connect to Ginger</em> Check your internet connection<br /> or reload the browser</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-enabled-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool ginger-floatingG-bar-tool-disable"><ga></ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Disable in this text field</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool"><ga class="ginger-floatingG-bar-tool-edit">Edit</ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Edit in Ginger</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool ginger-floatingG-bar-tool-mistakes"><ga><span class="ginger-floatingG-bar-tool-mistakes-count"></span></ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Edit in Ginger</gdiv></gdiv></gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup"><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup-wrap"><ga class="ginger-floatingG-contentPopup-close">×</ga><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup-frame"><iframe scrolling="no"></iframe></gdiv></gdiv></gdiv></gdiv></gdiv><gdiv id="ginger-floatingG-container" style="left: 0px; position: absolute; top: 0px;"><gdiv class="ginger-floatingG ginger-floatingG-closed" style="display: none;"><gdiv class="ginger-floatingG-disabled-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Enable Ginger</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-offline-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip"><em>Cannot connect to Ginger</em> Check your internet connection<br /> or reload the browser</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-enabled-main"><gdiv class="ginger-floatingG-bar"><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool ginger-floatingG-bar-tool-disable"><ga></ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Disable in this text field</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool"><ga class="ginger-floatingG-bar-tool-edit">Edit</ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Edit in Ginger</gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool ginger-floatingG-bar-tool-mistakes"><ga><span class="ginger-floatingG-bar-tool-mistakes-count"></span></ga><gdiv class="ginger-floatingG-bar-tool-tooltip">Edit in Ginger</gdiv></gdiv></gdiv></gdiv><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup"><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup-wrap"><ga class="ginger-floatingG-contentPopup-close">×</ga><gdiv class="ginger-floatingG-contentPopup-frame"><iframe scrolling="no"></iframe></gdiv></gdiv></gdiv></gdiv></gdiv>dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-41525734240148561962020-09-19T13:54:00.002+05:302020-09-19T13:55:31.483+05:30ලස්සනම සිනහවැති කෙල්ල<span style="font-size: large;">මොටෝ රිය ඇදෙයි</span><div><span style="font-size: large;">බෑවුම් මගේ ඉහළට<br /></span><div><span style="font-size: large;">මද වැස්ස කපා ගෙන</span></div><div><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div><span style="font-size: large;">කන්ද නගින විට</span></div><div><span style="font-size: large;">හාත්පස චමත්කාරය මැදින්</span></div><div><span style="font-size: large;">මතක් වෙන්නේම</span></div></div><div><span style="font-size: large;">පරණ සිංදුවක්</span></div><div><span style="font-size: large;">කන්දක් ගැනත්</span></div><div><span style="font-size: large;">හිනාවක් ගැනත්</span></div><div><span style="font-size: large;">ලස්සන කෙල්ලක් ගැනත් කියැවෙන</span></div><div><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div><span style="font-size: large;">හිත දිව්වා ඒ ඇසිල්ලේ</span></div><div><span style="font-size: large;">අවුරුදු ගානක් ආපස්සට</span></div><div><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div><span style="font-size: large;">ලස්සනම සිනහවැති කෙල්ලයි</span></div><div><span style="font-size: large;">ඒ ඔහු එදා මෙදා දුටුව</span></div><div><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div><span style="font-size: large;">මිතුරුකමට එහා ගිය</span></div><div><span style="font-size: large;">ළෙන්ගතු ඇසුරක් පැතුවත්</span></div><div><span style="font-size: large;">අවසන</span></div><div><span style="font-size: large;">මිතුදම් හොඳ යැයි</span></div><div><span style="font-size: large;">අහිමි වෙනවට වඩා</span></div><div><span style="font-size: large;">සිතුවෙන්</span></div><div><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div><span style="font-size: large;">එතැනින් නැවතුණි ඔහු</span></div><div><span style="font-size: large;">එතැනින් දෙමගක ගියෝය ඔවුන්</span></div><div><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div><span style="font-size: large;">ඒත්</span></div><div><span style="font-size: large;">අදටත්</span></div><div><span style="font-size: large;">ලස්සනම සිනහවැති කෙල්ලයි</span></div><div><span style="font-size: large;">ඔහුට නම් ඇය</span></div>dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com2Colombo, Sri Lanka6.9270786 79.861243-39.899950478381896 9.5487430000000018 53.7541076783819 150.173743tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-77766916979289914702016-11-16T22:24:00.000+05:302016-11-16T22:24:54.489+05:301930 සහ 2016 කතා දෙකක්<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><b><u>දිනක්...</u></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"මට ආරංචියි අද ඉස්කෝලෙ ළමයි ලොකු කලබලයක් කරා කියල. උඹ මොකද කරේ? <i>(ඉස්කෝලෙ ගිහින්)</i>"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"අද හර්තාල් නිසා ඉස්කෝලෙ නෑ. ඒ අස්සෙ... <i>(මෙන්න මගෙ ප්රශ්නෙ විසඳගන්න නියම චාන්ස් එක)</i> කවුද එකෙක් මගෙ තොප්පිය උදුරගෙන ඉරල විසි කරා. මට හෙට ඉස්කෝලෙ යන්න අලුත් කැප් එකක් ඕනි."</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"මොකාද ඒ වැඩේ කරපු එකා?"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"මං දන්නෑ. සෙනඟ අස්සෙ හිටපු එකෙක්"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"ඇයි ඌ එහෙම කරේ?"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"ඒක පිටරට එකක් නිසා"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"කවුද කියන්නෙ? මම ඒක 'කදාර්' <i>(අත්යන්ත්ර රෙදි)</i> කඩෙන් ගත්තෙ. මොකද උඹ හිතන් ඉන්නෙ උඹ ඔක්කොම දන්නව කියලද?"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"මම මොකුත් කරේ නෑ. මට ගහන්නත් ගියා උන් මං ඒක නවත්තන්න හැදුවම"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"උඹ උට ගහල බිම දාන්නයි තිබ්බෙ. මම කැප් එකයි උඹේ ඇඳුම් මහන්න රෙද්දයි දෙකම ගත්තෙ කදාර් කඩෙන්. මොකෙක් හරි කියනව නම් ඒව කදාර් නෙවෙයි කියල උෟ පොට්ටයෙක් වෙන්න ඕනි."</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"මිනිස්සු කියනව ඒව ලැන්කෂයර් වල හදපුව කියල."</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"විකාර. උන්ට උන්ගෙ වැඩක් බලාගන්න කියපන්. මතක තියාගනින්, උඹ පාර යන එක එකා කියන එ්ව අහල උඹේ ඇඳුම් ඉරල දාන්න දුන්නොත් උඹට හෙලුවෙන් තමයි පාරෙ යන්න වෙන්නෙ. ඒ වගේම උඹ ගිහින් කියපන් උන්ට මම මගෙ එක සතයක් පිටරට වලට යවල නෑ කියල. මම මගෙ යුතුකම් හොඳට දන්න මිනිහෙක්. ඒ මොනව වුනත් දෙයියන්ගෙ නාමෙන් උඹලට බැරිද ඔය දේශපාලනෙන් ඈත් වෙලා උඹලගෙ වැඩක් බලාගන්න? අපට මේ රටේ ඕනි තරම් ප්රශ්න තියෙනව, උඹල වගේ කජුකිරි කොල්ලො ඒව තවත් අවුල් කරේ නැතුවට."</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>(ස්වාමි සහ ඔහුගේ පියා අතර දෙබසකි)</i></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><b><u>පෙර දින...</u></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දිනය 1930 අගෝස්තු 15 වෙනිදා. දෙදහසක පමණ මල්ගුඩි වැසියන් පිරිසක් එදින සරායු ගඟේ ඉවුරට රැස්ව සිටියේ බොම්බායේ ප්රසිද්ධ දේශපාලන ක්රියාකාරිකයකු වූ ගෞරි ශංකර් අත්අඩංගුවට ගැනීමට විරෝධය පළ කිරීමටයි. කදාර් ඇඳුමකින් සැරසුණු ගාම්භීර පෙනුමක් ආරූඪ කරගත් දේශකයෙක් වේදිකාවක් මත නැගී ජනකාය අමතමින් සිටියා. තියුණු, උස් හඬින් </span><span style="font-size: large;">ගෞරි ශංකර්ගේ ජීවිතය හා කාර්යභාරය ගැන විස්තර කළ ඔහු ඉන් පසුව කතාව වෙනස් අතකට හැරෙව්වා.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"අපි අද වහලුන් වෙලා. වෙන කවදාටත් වඩා වහලුන් වෙලා. අපි අපේ උරුමය මතක් කරගමු. ඇයි අපට රාමායණයේ හා මහා භාරතයේ තියෙන අභිමානවත් අතීතය අමතකද? මතක තියාගන්න මේ රට කාලිදාස කෙනෙක්, බුදු කෙනෙක්, ශංකරාචාර්ය කෙනෙක් ලෝකෙට දීපු රටක්. අපේ මුතුන් මිත්තෝ නැව් හදාගෙන මුහුදු තරණය කරපු කාලේ, අපි ශිෂ්ටාචාරයේ හිණිපෙත්තේ හිටපු කාලේ, සුද්දෝ හෙලුවෙන් කැලෑවල අැවිදිනවා අමු මස් කකා. ඒත් අද අපට මොකද්ද වෙලා තියෙන්නෙ? අපි වහලුන්ගෙත් වහල්ලු වෙලා."</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ වෙලාව වෙන කොට ස්වාමිටත් ඔහුගේ මිතුරු මානිටත් මේ කතාව තේරෙන්නෙ නැති තත්වෙට ඇවිත් තිබුණෙ. ඒත් අර පුද්ගලයා ඊළඟට කියපු දේ නම් හරිම ප්රායෝගිකයි කියල ඔවුන්ට හිතුණා.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"නිකමට හිතපල්ලා. අපි මිලියන තුන්සිය තිස් හයක් ඉන්න, යුරෝපෙ තරම් ලොකු රටක්. ඒකට එංගලන්තෙ. අපේ මදුරාසිය තරම්වත් නැති, සුද්දො ටික දෙනෙක් ඉන්න, ඒ මදිවට හැතැම්ම දාස් ගානක් ඈත තියෙන රටක්. ඒත් අපි මෙහෙ ඉඳන් උන්ට වැඳ වැටෙනවා! අැයි අපට එහෙම වෙලා තියෙන්නෙ? අපේ මහ උන්ගෙ වැරදි නිසා නෙවෙයිද? වෙන මුකුත් ඕනි නෑ, අපි ඔක්කොම එකතු වෙලා එංගලන්තෙ උඩට කෙළ ගැහුවත් ඇති උන්ව යට වෙලා මැරිල යන්න!"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දේශකයාගේ කතාවෙන් බොහෝ සේ උද්දාම වූ ස්වාමි හා මානි අතර ඉන්පසු ඇති වූ කතාවයි මේ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"ගාන්ධිට ජය වේවා!"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"මෝඩයා! ඇයි උඹට කට වහන් ඉන්න බැරි?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"ඒක ඇත්තද?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"මොකද්ද?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"අර කෙළ ගහලා සුද්දන්ව ගිල්ලලා මරලා දාන එක?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"වෙන්න එපැයි නේද? නැත්නම් උඹ හිතනවද ඔය මනුස්සය ඕක කියයි කියල?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"ඉතින් එහෙනම් අපි ඒක කරන්නෙ නැත්තෙ ඇයි? "</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"සුද්දො අපට වෙඩි තියයි යකෝ, උන්ට කිසි අණක් ගුණක් නෑ"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ස්වාමි තවත් මොකද්දෝ කීමට සැරසුණත් ළඟ සිටියවුන් ඔහු දෙස රවා බැලූ හෙයින් ඔහු කට පියා ගත්තේය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සවස් භාගයේ ඉතිරි කොටස ස්වාමි හා මානි, දේශකයාගේ කතාවේ ඇලී ගැලීම සිටියෝය; ඔහුත් සමග ඉන්දියානු කම්කරුවාගේ ඉරණම ගැන හඬා වැටුණාහ; එංගලන්ත බඩු වර්ජනය කරන්නට ශපථ කළහ; ඒ වෙනුවට සිය රට දේ වූ කදාර් රෙදිම අඳින්නට තීරණය කළෝය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">හදිසියේම මානි දෙස හැරුණු ස්වාමි පහත් හඬින් මෙසේ ඇසීය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"උඹ දන්නවද මම ඇඳන් ඉන්නෙ මොනවද කියල?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"යකෝ... ඕක ලැන්කෂයර් ඇඳුමක්!"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"උඹ කොහොමද දන්නෙ?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඊට පිළිතුර වූයේ රවා බැලීමක් පමණි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"උඹ ඇඳන් ඉන්නෙ මොකද්ද?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"මේක කදාර් යකෝ! උඹ හිතුවද මම ඔය සුද්දන්ට එක සතයක් ගෙවයි කියලා?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ කතාව ගැන නම් ස්වාමිට සැකයක් ඇති වුණත් ඔහුට ඒ මොහොතේ සිතට ආ එකම හැඟීම, 'ලැන්කෂයර් ඇඳුමකින් ආවාට වඩා හෙලුවෙන් ආවා නම් හොඳය' යන්න පමණි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එක වරම ජනකාය මැදින් "භාරත මාතාවට ජය වේවා" "ගාන්ධිට ජය වේවා" යනුවෙන් මහත් හඬක් නැගුණි. ඉන්පසුව මලානික දේශාභිමානී ගීතයකි. ඊටත් පසුව සැඳෑ අඳුර ඒකාලෝක කරමින් ගිනි ගොඩක් දල්වන ලදී. ගාන්ධි තොප්පි පැළඳි ළමයි කිහිප දෙනෙක් ජනතාව අතරින් ඇවිද ගියේ පිටරට ඇඳුම් පුළුස්සන ලෙස ඔවුන්ගෙන් අයදිමිනි. කබා, තොප්පි හි තවත් උඩුකය ඇඳුම් ගැලවී ඉගිලී ගොස් ගිනි ජාලාව මැදට වැටුණේ දුම් හා ගඳ නංවමිනි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ස්වාමි මේ දෙස බලා සිටියේ සතුටින් ඔද වැඩෙමිනි. එහෙත් එක් වරම:</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"ළමයා උඹට ඕනි අපේ රට සදාකාලිකව වහලුන් කරල තියන්නද?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"නෑ නෑ!"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"ඒත් උඹ දාගෙන ඉන්නෙ පිටරට තොප්පියක්!"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"ආ! මට අමතක වුණා!"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඔහු එක්වරම ලැජ්ජාවට පත් වුවත් හනික සිය තොප්පිය ගලවා ගිනි ගොඩට විසි කළේ 'තම රට බේරා ගන්නවා' යන අභිමානවත් හැඟීමකිනි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><b><u><br /></u></b></span>
<span style="font-size: large;"><b><u>පසුවදන</u></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ හුදෙක් 1935දී ලියූ 1930 ඉන්දියානු කතාවක ("Swami and Friends" by R. K. Narayan) කොටසක දළ පරිවර්තනයක් වන අතර, 2016දී ලංකාවේ සිදු වූ මීට සමාන සිදුවීම් මාලාවකට කිසිදු සම්බන්ධයක් නැත.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><b><u>ප.ලි.</u></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b><u><br /></u></b></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrAexlTLbT3uzjSIBiNWHfEAfWzv5kNjyh5rD3GTPwUGC5ThAdIc9gy5Nzur517QZ6Z0FVAVJ39qDE56RRykwJDzCsBQHJE79W3bgRN3ZsFwdmiteasCSLL662HNoWWabFBGnClXzYSQc/s1600/20161116_220851.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrAexlTLbT3uzjSIBiNWHfEAfWzv5kNjyh5rD3GTPwUGC5ThAdIc9gy5Nzur517QZ6Z0FVAVJ39qDE56RRykwJDzCsBQHJE79W3bgRN3ZsFwdmiteasCSLL662HNoWWabFBGnClXzYSQc/s640/20161116_220851.jpg" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">Upload කරේ මේකෙන්. ඇයි අවුල්ද?</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-45302852782043461932016-10-16T14:01:00.000+05:302016-10-16T14:01:18.046+05:30වතුර<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මහා ගංවතුරක් ඇවිත් මාස පහක් යන විට නියඟයක් ඇවිත් වතුරත් කපන තැනට පත්ව තිබේ. එය නිමිති කරගෙන ලියන්නට හිතද්දීම ප්රදේශ කිහිපයකටම දැඩි වර්ෂාපතනයක් ලැබෙන බව දැනගන්නට ලැබුණි. ඒත් කොළඹද ඇතුළුව ප්රදේශ බොහොමයක ඇති අධික උෂ්ණත්වය හා නිල නොවන වතුර කැපිල්ලට තවත් යම් කාලයක් යන තුරු නැවතුමක් ලැබෙතැයි සිතීම අසීරුය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වතුර සම්බන්ධ තත්ත්වය එබඳුය. වතුර සම්බන්ධ කතාව දේශගුණයේ හැසිරීම ගැන කතාවේම කොටසකි. ජල චක්රය ගැන අප අැසුවේ හතර වසරේ ආරම්භක විද්යාවට විය යුතුය. එහි හැසිරීම තීරණය වන්නේ දේශගුණයත් සමගය. එහෙත් දේශගුණ විපර්යාස ගැන අප අසන්නේ වඩා මෑත කාලයේ සිටය. එම සංසිද්ධියත් සමග අපට වතුර ලැබෙන විදියේද විශාල වෙනස්කම් ඇති වී තිබෙන වග අප තේරුම් ගත යුතුය. එසේ නොමැතිව ජනගහණ වර්ධනයත් සමග ජල ඉල්ලුමද වැඩි වන අනාගතයට මුහුණ දීම විහිළුවකි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අපට ජලය ලැබෙන ප්රධාන ආකාරය වැස්සයි. ලංකාවේ වාර්ෂික සාමාන්ය වර්ෂාපතනය මිලි මීටර් 2,500ක් පමණ බැව් අප අසා ඇත. අපට වැස්ස ලැබෙන ආකාරය වෙනස් වී - එනම් වහින කොට නැති වෙන්න වහින්නත් පායන කොට කර වෙන්න පායන්නත් පටන් ගෙන - ඇතත් අවුරුද්දටම වහින ටික එකතු කර බැලූ විට ලොකු වෙනසක් වී නැත. කොටින්ම කීවොත් total rainfall එක වෙනස් වී නැතුවත් rainfall intensity එක සෑහෙන්න වෙනස් වී ඇත.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQ9nClFHgv5-tbqGcavT7Vcdq6T77DFAfcjFfi-fWmXbk2kXKO9" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="299" src="https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQ9nClFHgv5-tbqGcavT7Vcdq6T77DFAfcjFfi-fWmXbk2kXKO9" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ඊයෙ-පෙරේදා ගංවතුර නිසා (ගත්තෙ <a href="https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQ9nClFHgv5-tbqGcavT7Vcdq6T77DFAfcjFfi-fWmXbk2kXKO9" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://ada.lk/adaadmin/wp-content/uploads/file/3(702).jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://ada.lk/adaadmin/wp-content/uploads/file/3(702).jpg" height="225" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ඊයෙ-පෙරේදා නියඟය නිසා (ගත්තෙ <a href="http://ada.lk/adaadmin/wp-content/uploads/file/3(702).jpg" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">ගංවතුර හා නියඟය යන දෙකම මේ වෙනස් වීම් වල ප්රතිඵල ය. ඉතින් අපේ සූදානම විය යුත්තේ මේ extreme events වලට මුහුණ දීමට හැකියාව ඇති කර ගැනීමය. ජල කළමනාකරණයක් ගැන ඇසූ සැණින් පස්ස ගිනි ගත්තා සේ "මෙන්න වතුර ටිකත් විකුණ ගන්න හදනවෝ" යැයි කෑ නොගසා වැස්සෙන් එන වතුර ටික නිකම්ම මුහුදට යන්නට නොදී ඉන් උපරිම ඵල නෙළා ගන්නා විදියක් අප සිතිය යුතුය. ඒත් වැඩේ තියෙන්නේ එහෙම කිව්වාම අපට සිදු වන්නේ මහා පරාක්රමබාහු රජතුමා මතක් වන එකත් "ඕකනේ අපේ කට්ටිය රජ කාලේ ඉඳන් ඕවා දැනගෙන හිටියානේ" යනුවෙන් ආඩම්බර වන එකත් පමණක් වීමය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වැස්සෙන් වැටෙන වතුර ටික ජල පෝෂක ප්රදේශ හරහා පැමිණ ඇළ-දොළ-ගංගා ඔස්සේ මුහුදට ගලා යන තෙක් ගන්නට ප්රයෝජන රාශියක් තිබේ. ඒත් ගොඩක් වෙලාවට ඒ ඒ වැඩේ එ් එ් ආයතනයට බෙදා තිබෙනවා මිසක් කවුරුත් big picture එක දැක ඒ ගැන සිතා වැඩ කරන බවක් පේන්නේ නැත.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එහෙම නැතිව වහින්න කලින්ම වහින්න පුලුවන් කාල වකවානු හා ප්රමාණයන් දළ වශයෙන් හෝ ඇස්තමේන්තු කර ඒ ටික එකතු කර තියා ගන්නත් දැනට එකතු කරගෙන ඉන්න ප්රමාණ වැඩි නම් ඒවා මුදා හැර අලුතින් එන වතුරට ඉඩ හදා ගන්නත් පුලුවන් නම් කොතරම් අගනේද? වැස්සට පසු ඒ ලැබුණු වතුරෙන් පානීය ජල සැපයුමත් වාරිමාර්ග හරහා කෘෂි ජල සැපයුමත් විදුලිය නිපදවා ගැනීමත් ආදී සියලු දේ හරියාකාරව ඉටු කරගෙන එතැනිනුත් නොනැවතී ගංවතුර පාලනය කර ගන්නත් ඉන් ඉඩ සැලසෙනවා නොවේද? මෙය ඉතා සංකීර්ණ කාර්යභාරයක් සේ පෙනුණත් හෙට දවසේ ජලය සම්බන්ධව ඇති අභියෝග ජය ගන්නට නම් අප මෙය කෙසේ හෝ කළ යුතුම බවයි මගේ හැඟීම.</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-16032933982207071012016-06-05T18:43:00.003+05:302016-06-05T18:43:57.390+05:30කොළඹ ගංවතුර - 2<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><a href="https://deyyangeratey.blogspot.in/2016/06/1.html" target="_blank">පෙර ලිපිය</a> හා සබැඳි...</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">කැලණි ගඟේ ගංවතුරට වගකිවයුත්තෙක් නිශ්චිතව සොයා ගැනීමට
නොමැත. එහෙත් රාජ්ය ආයතන කිහිපයක්ම විවිධ ආකාරයෙන් ඒ හා සම්බන්ධ වී සිටින අතර ඒවා
අතර මනා සම්බන්ධීකරණයක් නොමැති වීම ගැටලුවේම කොටසක් බවට පත්ව තිබේ.</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ගඟේ ගංවතුරෙන් අවට ප්රදේශ ආරක්ෂා කර ගැනීම වාරිමාර්ග
දෙපාර්තමේන්තුවට පැවරී ඇති අතර පෙර ලිපියේ දැක්වුණු පරිදි ගංවතුර පාලන බැමි හා ගේට්ටු වල ක්රියාකාරීත්වය
හා නඩත්තු කිරීම ඔවුන් යටතේ පවතී. ශ්රී ලංකා ඉඩම් ගොඩකිරීමේ හා සංවර්ධනය කිරීමේ
සංස්ථාව, කොළඹ ආශ්රිත ප්රදේශවල ඇළ මාර්ග භාරව සිටින බැවින් ඒ ආශ්රිතව ඇති වන
ගංවතුර පාලනය කිරීමද ඒ හා බැඳී පවතී. එහෙත් මේ </span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ආශ්රිත ප්රදේශ</span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> මොනවාද යන්න පමණක් නොව නෛතිකව </span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ගංවතුර පාලනය</span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> යන්න ඔවුන් වෙත පැවරී තිබේද යන්නත් අණ-පනත් විමසා දැනගත යුතු කාරණයකි.
එබැවින්ම කොළොන්නාව ගංවතුරෙන් යට වීමට වගකිව යුත්තේ කවුද යන්න තබා ඒ ගැන විමසිය
යුතු වන්නේ කාගෙන්ද යන්නත් නොවිසඳී ඉතිරි වී ඇති ප්රශ්නයකි.</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">එමෙන්ම ආපදා කළමනාකරණ මධ්යස්ථානයේ ක්රියාකාරීත්වය
සැලකීමේදී ගංවතුරට යට වූ ප්රදේශ වල ජනතාවට අවශ්ය හදිසි ආපදා සේවාවන් සැපයීම
සම්බන්ධයෙන් ඔවුන්ගේ මූලික අවධානය යොමු වූ අතර නිසියාකාරව ගංවතුර කල්තියා
හඳුනාගැනීමේ ක්රමවේදයක අඩුව දක්නට ලැබුණි.</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">රාජ්ය ආයතන අතර තොරතුරු හුවමාරු කරගැනීම හා මනා සම්බන්ධීකරණය මගින් ආපදා කළමනාකාරණය, දියුණු රටවල රාජ්ය ව්යුහයේ අනිවාර්ය අංගයක් ලෙස ක්රියාත්මක වේ. උදාහරණයක් ලෙස, අප කළ සංචාරයකදී දැනගත් පරිදි, දකුණු </span><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">කොරියාව තුළ WINS (Water Resources Management Information System) නමින් හඳුන්වන ජලය හා සම්බන්ධ තොරතුරු පද්ධතියක් ඇති අතර මෙමගින් රාජ්ය ආයතන 10ක් අතර ජලය හා සම්බන්ධ තොරතුරු හුවමාරුව සිදු වේ.</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNKjbSZ6xbkXVsQXITp8i2wv9hyL7wM_fxSGj_cY06VTPQGvHc3Kmr-FbqG8UKSzWRdemNA42THlOyrnG64R-83kzcMAyKR5l1d0XYbghvzggYso_WijsZA4Eait57UJ-L45rKMlF-pH0/s1600/111.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="282" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNKjbSZ6xbkXVsQXITp8i2wv9hyL7wM_fxSGj_cY06VTPQGvHc3Kmr-FbqG8UKSzWRdemNA42THlOyrnG64R-83kzcMAyKR5l1d0XYbghvzggYso_WijsZA4Eait57UJ-L45rKMlF-pH0/s640/111.png" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">දකුණු කොරියාවේ රාජ්ය ආයතන අතර ජලය සම්බන්ධ තොරතුරු හුවමාරුව දැක්වෙන සාරාංශයක්... (ගත්තේ, සංචාරය ගැන මා විසින්ම සකස් කළ වාර්තාවකිනි)</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">කෙසේ වෙතත් ගංවතුර පැමිණීම පිළිබඳ ප්රමාණවත් පරිදි
පුරෝකථනයක් කර ගත හැකි නම් අඩු වශයෙන් ජනතාව කල් තබා දැනුවත් කිරීම හෝ සිදු කළ
හැකිය (එබඳු දැනුවත් වීමකින් පසුව පවා ජනතාව සිය වාසස්ථාන වලින් ඉවත් වේද යන්න
වෙනම ප්රශ්නයක් බව කරුණාවෙන් සලකන්න). ඒ සඳහා වර්ෂාපතන අනාවැකි සහ යම් මොහොතක
ලැබෙන වර්ෂාපතනය හා ගඟේ ජල මට්ටම (</span><span style="font-size: large;">real-time
rainfall and water levels</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">) පිළිබඳ විස්තර වැදගත්
වේ.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">එහෙත් අවාසනාවකට අප රටේ විශ්වාසදායී වර්ෂාපතන අනාවැකි පළ
වන්නේ නැත. ආසන්නතම උදාහරණය ලෙස පසුගිය ගංවතුර ඇති වූ සතියේ බ්රහස්පතින්දා දිනය
සලකමු. මෙම දිනයේ වැසි ඇති නොවන බව මෙරට කාලගුණ අංශ පෙර දිනයේ ප්රකාශ කළද ජාත්යන්තර
කාලගුණ වෙබ් අඩවි කිහිපයක්ම පෙර දින සඳහන් කර තිබුණේ ප්රදේශ කිහිපයකට මිලිමීටර්
100 ඉක්මවූ වැසි අපේක්ෂා කරන බවයි. මෙරට ජනතාවට සුපුරුදු පරිදිම මෙරට කාලගුණ
අනාවැකි බොරු කරමින් දැඩි වර්ෂාපතනයක් එදින ඇති වූ අතර පසුදින උදෑසන කාලගුණ අංශ
ජාම බේරා ගත්තේ </span><span style="font-size: large;">"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">සාමාන්ය වශයෙන්
මිලිමීටර් 50ක පමණ වර්ෂාපතනයක් ලැබුණු බවටත් ස්ථාන කිහිපයක එම අගය අඩු-වැඩි වූ
බවටත්</span><span style="font-size: large;">"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;"> අපූරු ප්රකාශයක් සිදු
කරමිනි (මෙය මා පසුදින උදෑසන ගුවන් විදුලි නාලිකාවක අදාල නිලධාරියකුගේ හඬින්ම
විකාශය වනු ඇසූ කතාවකි). තත්ත්වය මෙසේ නම්, අප විශ්වාසදායී ලෙස වර්ෂාපතන
අනාවැකියක් නිකුත් කළ හැකි මට්ටමට පත්වන්නේ කවදාද?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">එමෙන්ම මෙරට වර්ෂාපතන වාර්තා නිල වශයෙන් නිකුත් කරනු
තබන්නේ කාලගුණ විද්යා දෙපාර්තමේන්තුව වුවද, තවත් ආයතන ගණනාවක් සතුව වර්ෂාමාන (</span>rain gauges<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">) පවතී. වාර්මාර්ග දෙපාර්තමේන්තුව, ලංකා විදුලිබල මණ්ඩලය
හා ශ්රී ලංකා මහවැලි අධිකාරිය මින් කිහිපයකි. දිවයින පුරා ඇති මෙවැනි වර්ෂාමාන වල
වාර්තා එක්රැස් කර යම් දිනක් සඳහා වන වැඩිම වර්ෂාපතනය ප්රකාශයට පත් නොකිරීමෙන්
ඇති වන වෙනස දැනගැනීමට පෙර පරිච්ඡේදයේ දැක්වූ උදාහරණයම අදාල කර ගත හැකිය. එම දිනය
සඳහා වැඩිම වර්ෂාපතනය ලෙස කාලගුණ විද්යා දෙපාර්තමේන්තුව මිලිමීටර් 64.1ක්
(රත්නපුර) වාර්තා කරද්දී ලංකා විදුලිබල මණ්ඩලය මිලිමීටර් 78.5ක් (ලක්ෂපාන) සහ
වාර්මාර්ග දෙපාර්තමේන්තුව මිලිමීටර් 144.3ක් (දැරණියගල) වාර්තා කර තිබුණි. එසේ නම්
දිනයට අදාලව නිල වශයෙන් වාර්තා ගත වූ වැඩිම වර්ෂාපතනය, ඇත්ත වශයෙන්ම ලැබී තිබූ
අගයෙන් අඩකටත් අඩුය.</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">කැලණි ගඟේ ගංවතුර තත්ත්වයන් සම්බන්ධයෙන් සැලකිය යුතු
තවත් කරුණක් වන්නේ ලංකා විදුලිබල මණ්ඩලයට අයත්, මාඋස්සාකැලේ හා කාසල්රී ප්රධාන
කොට ඇති ජල විදුලි උත්පාදන ජලාශයි. ඒවායේ ජල මට්ටම අනුව වාන් දොරටු විවෘත කිරීමට
ගනු ලබන තීරණ ගඟේ පහළ කොටසේ ජල මට්ටමට සෘජු බලපෑමක් ඇති කරයි. විශේෂයෙන් කැලණි ගඟේ
ඉහළ කොටස දැඩි බෑවුමක් සහිතව හා පහළ කොටස ඉතාම මෘදු බෑවුමක් සහතිව පවතින බැවින්
ඉහළින් නිදහස් කරන ජල කඳ ඉතා ඉක්මණින් පහළට පැමිණෙන අතර පහළ කොටසේදී වේගය අඩු
බැවින් වැඩි ප්රදේශයක පැතිර යාම හා ඉතා සෙමින් ජල මට්ටම පහත බැසීම සිදු වේ.</span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://www.ceb.lk/index.php?aam_media=157&size=full" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://www.ceb.lk/index.php?aam_media=157&size=full" height="350" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">කැලණි ගඟේ ඉහළ කොටසේ ජලාශ හා බලාගාර... (ගත්තේ <a href="http://www.ceb.lk/index.php?aam_media=157&size=full" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: SI-LK; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">කරුණු මෙසේ හෙයින්, ගංවතුර කාගේ වගකීමක් වුවද ඊට අදාල
දත්ත නවීන තාක්ෂණය භාවිතා කර නිරවද්යව හා ඉක්මණින් ලබා ගැනීමට මෙන්ම ඒවා රාජ්ය
ආයතන අතර නිසි පරිදි බෙදා ගැනීමටත් (</span>data
sharing</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;"><span style="font-size: large;">) ක්රමවත් පද්ධතියක
අවශ්යතාව මේ මොහොතේ හෝ යථාර්ථයක් බවට පත් කර ගැනීමට අප ක්රියා කළ යුතුය. අප රට
තුළ පවතින යල් පැන ගිය හා ඉක්මණ් ප්රතිසංවිධානයක් අත්යවශ්ය පෞද්ගලික බස් ප්රවාහන
සේවය තුළ පවා, රියදුරන් හා කොන්දොස්තරවරුන් තමන්ට ඉදිරියෙන් හා පසුපසින් ඊළඟ බසය
ඇත්තේ කොතැනද මෙන්ම එය යන වේගය හා එහි සිටින මගීන් සංඛ්යාවත් දැන ගැනීමට ඉතා
කාර්යක්ෂම ක්රම ඔවුන් විසින්ම සකසා ගෙන ඇති සමයක, ගංවතුර වැනි ප්රධාන පෙළේ
ආපදාවක් කළමනාකරණය කර ගැනීමට තොරතුරු පද්ධතියක් සකස් කර ගැනීමට රජයට නොහැකි නම් එය
ලැජ්ජාවට කරුණකි.</span></span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-13138758794677992862016-06-04T11:21:00.003+05:302016-06-04T11:49:47.468+05:30කොළඹ ගංවතුර - 1<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මේ දිනවල බොහෝ දෙනකුගේ අවධානය දිනාගත් මාතෘකාවක්
වී ඇත්තේ පසුගියදා ඇති වූ ගංවතුර තත්ත්වයයි. විශේෂයෙන්ම කොළඹ ගංවතුර පිළිබඳ
කතිකාවතක් නිර්මාණය වී ඇති අතර එහි ප්රධාන තැනක්, </span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">රාවය</span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> පුවත්පතේ පළ වූ ලිපියක් හා ඊට සබැඳි මෙන්ම බාහිර
</span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ෆේස්බුක් පෝස්ට්</span>" <span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">හරහා,
</span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මුට්වෝල් ටනල්</span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">
වෙත හිමි වී ඇත. මාගේ මෙම ලිපියේ අරමුණ, </span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මුට්වෝල්
ටනල්</span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> ගැන මෙන්ම ඉන් ඔබ්බට ගොස් සමස්තයක් ලෙස කොළඹ
ගංවතුර තත්ත්වය පිළිබඳ පැහැදිලි කිරීමයි.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-size: large;"><u><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></u></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-size: large;"><u><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මෙම ලිපිය සඳහා</span></u><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">
මා </span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">කොළඹ</span>"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">
යනුවෙන් හඳුන්වන්නේ කොළඹ දිස්ත්රික්කය හෝ කොළඹ මහ නගර සභා බලප්රදේශය නොව, වපසරියෙන්
ඒ දෙක අතරමැද පවතින ප්රදේශයක් වන අතර, පහසුව තකා එය මෙසේ හඳුනාගනිමු.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
</div>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; text-indent: -0.25in;"><span style="font-size: large;">උතුරින් - කැලණි ගඟ</span></span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; text-indent: -0.25in;"><span style="font-size: large;">බස්නාහිරින් - ඉන්දියන් සාගරය</span></span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; text-indent: -0.25in;">දකුණින් - <u>දළ වශයෙන්</u> </span><span style="text-indent: -0.25in;">"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; text-indent: -0.25in;">හයිලෙවල්</span><span style="text-indent: -0.25in;">"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; text-indent: -0.25in;">
පාර - නුගේගොඩ - කළුබෝවිල හරහා දෙහිවල දක්වා පාර</span></span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; text-indent: -0.25in;">නැගෙනහිරින් - </span><u style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">දළ වශයෙන්</u><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; text-indent: -0.25in;"> කොළඹ පිටත
වටරවුම් අධිවේගී මාර්ගය</span></span></li>
</ul>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwFHLoTv5g9fWeU0cu6uO0VkOcYxebjkvcMszjhdgpjEK5l1DE9VcUAtv_LlRblbUfKcA-3rMe6beho1az5zn9Rbdl3QhtMzNNc_BjtM1R44MA2IuU5WgRD3_UPPcM-biGnYdwUNFaxr8/s1600/Google+Maps.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="491" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwFHLoTv5g9fWeU0cu6uO0VkOcYxebjkvcMszjhdgpjEK5l1DE9VcUAtv_LlRblbUfKcA-3rMe6beho1az5zn9Rbdl3QhtMzNNc_BjtM1R44MA2IuU5WgRD3_UPPcM-biGnYdwUNFaxr8/s640/Google+Maps.png" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">මෙම ලිපියට පාදක වන කොළඹ... (ගත්තේ <a href="https://www.google.lk/maps/@6.9068755,79.9329672,12z" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">මෙම ප්රදේශය, වැසි ජලය බැස යන ආකාරය අනුව, ප්රධාන කොටස් හතරකට බෙදා දැක්විය හැකිය.</span></div>
<ol>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large; text-indent: -0.25in;">කැලණි ගඟේ ජල ගැලුම් නිම්නය ලෙස පවතින කොළොන්නාව
ප්රදේශය</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large; text-indent: -0.25in;">සෘජුවම ඉන්දියන් සාගරය වෙත ජලය බැස යන මුහුදුබඩ
ප්රදේශය</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large; text-indent: -0.25in;">සෘජුවම බේරේ වැව වෙත ජලය බැස යන ප්රදේශය</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large; text-indent: -0.25in;">කොළඹ අගනගරාශ්රිත ද්රෝණිය (</span><span style="font-size: large; text-indent: -0.25in;">Metro
Colombo Basin</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large; text-indent: -0.25in;">)</span><span lang="SI-LK" style="font-size: large; text-indent: -0.25in;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large; text-indent: -0.25in;">ලෙස</span><span lang="SI-LK" style="font-size: large; text-indent: -0.25in;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large; text-indent: -0.25in;">තාක්ෂණිකව හඳුනා ගන්නා, ඉතිරි ප්රදේශය (මෙම
කොටස් හතරින් විශාලම කොටස)</span></li>
</ol>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">මෙම කොටස් හතරින් 2 හා 3 ලෙස දක්වා ඇති කොටස් ඉතා
විශාල ඒවා නොවන අතර, ඒවායේ ඇති වන ගංවතුර තත්ත්වයන්ට ප්රධාන හේතුව මාර්ග අයිනේ
ඇති ජලය බැස යාමේ කාණු පද්ධති හා අනෙකුත් කුඩා කාණු පද්ධති නිසි පරිදි නඩත්තු
නොවීම හේතුවෙන් ස්ථානීය වශයෙන් ඇති වන ගංවතුරයි (</span><span style="font-size: large;">local flooding</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">).</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><span style="font-size: large;">එබැවින්, ප්රධාන ගංවතුර තත්ත්වයන්ට ලක් වීමේ
අවදානම ඇති 1 හා 4 යන කොටස් වෙත පමණක් මෙම ලිපිය තුළින් සාකච්ඡා කරමි. එම කොටස්
දෙකෙහි ගංවතුර සඳහාද අනන්ය හේතූන් පැවතීම, තාක්ෂණික ඇසකින් මේ දෙස බලන අප වැනි
අයට එය අවබෝධ කර ගැනීමට හා ඒ සඳහා පිළියම් සෙවීමට පහසුවක් ඇති කරන නමුත්, ඊට
පිටතින් සිට මේ දෙස බලන අය ව්යාකූලත්වයට පත් කිරීමට සමත් වී ඇත.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<u><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">කොළොන්නාව ප්රදේශයේ ගංවතුර</span><o:p></o:p></span></u></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><span style="font-size: large;">කැලණි ගඟේ ගංවතුරින් අවට ප්රදේශ ආරක්ෂා කිරීම
සඳහා බ්රිතාන්ය යුගයේදී පමණ ගඟේ වම් ඉවුර (කොළඹ දිස්ත්රික්කය) හා දකුණු ඉවුර
(ගම්පහ දිස්ත්රික්කය) සඳහා ගංවතුර ආරක්ෂණ බැමි සහ ගේට්ටු පද්ධතියක් ඉදි කරනු ලැබ
ඇත. මෙම ආරක්ෂණ පද්ධති මගින් කැලණි දකුණු ඉවුර, ආසන්න වශයෙන් පෑලියගොඩ සිට පූගොඩ
දක්වාත් වම් ඉවුර, ආසන්න වශයෙන් ග්රෑන්ඩ්පාස් සිට කලුඅග්ගල දක්වාත් ආරක්ෂා කරනු
ලබයි. ඇත්ත වශයෙන්ම මෙය තනි බැම්මක් ලෙස දැකිය නොහැකි අතර උස් බිම් යා කරමින්
තැනින් තැන ඉදි වූ බැමි (මීට වම් ඉවුරේ වරාය සිට ඔරුගොඩවත්ත දක්වා දිවෙන දුම්රිය
මාර්ගයට සමාන්තර බැම්මද අයත් වේ) සහ ස්වාභාවික ඇළ මාර්ග ගඟට වැටෙන ස්ථාන වල ඉදි
කරන ලද ගේට්ටු වලින් එය සමන්විත වේ.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">කෙසේ වෙතත්, දකුණු ඉවුර හා වම් ඉවුර සැසඳීමේදී
දැකිය හැකි සුවිශේෂී ලක්ෂණයක් නම්, දකුණු ඉවුරේදී ආරක්ෂණ බැම්ම ගං ඉවුරට ඉතා
ආසන්නයෙන් ඊට සමාන්තරවම දිවෙන මුත් වම් ඉවුරේ එක්තරා කොටසකදී බැම්ම සැලකිය යුතු
ලෙස ගොඩබිම දෙසට වන්නට ඉදි වී තිබීමයි.</span><span lang="SI-LK"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">එකල එබඳු තීරණයක් ගැනීමට හේතුවක් නිශ්චිතව
නොදන්නා මුත් ඒ වන විට කැලණිය ආශ්රිත දකුණු ඉවුර ජනාකීර්ණවද කොළොන්නාව ආශ්රිත
වම් ඉවුර බොහෝ දුරට ජනශුන්යවද පවතින්නට ඇතැයි සිතිය හැකිය. කොළොන්නාව ප්රදේශයේ
භූමියේ උසද ඉතා අඩු මට්ටමක පැවතීම තුළ, ස්වාභාවිකවම මෙන්ම ප්රතිපත්තිමය තීරණයක්
මතද එය කැලණි ගඟේ පහළ කොටසෙහි ජල ගැලුම් නිම්නය බවට පත්ව ඇත.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><span style="font-size: large;">එහෙත් පසුකාලීනව, කොළඹට ඉතා ආසන්නව පිහිටීම නිසා
භූමියේ අගය වැඩි වීමත් නිසි සැලසුමක් රහිත නාගරීකරණයත් දේශපාලනික බලපෑමත් නිසා
අතිශය ජනාකීර්ණ වූ කොළොන්නාවට, කැලණි ගඟේ ඉහළ ජලාධාරයන්ට අධික වර්ෂාපතනයක් ඇති වන
අවස්ථාවකදී ගංවතුර ඇති වීම අනිවාර්ය සිද්ධියක් වන අතර මෙවර කොළොන්නාව ආශ්රිතව ඇති
වූයේද එම තත්ත්වයයි. එලෙස ගඟේ ජලය ඉවුරු තලා නොගියද ස්වාභාවිකව පහත් බිමක් වීම
හේතුවෙන් කොළොන්නාවට යම් ඉහළ මට්ටමක වර්ෂාපතනයක් ඇති වන අවස්ථාවකදී පවා එම ජලය
වේගවත්ව බැස යාමට ක්රමයක් නොමැති වීම හේතුවෙන් එම ප්රදේශය ජලයෙන් යට වීම සිදු
වේ.</span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjT_yue9cL6dyjuBl89dQadlbTERaPO7JD1rD2tUVcmyOmsdkpDPdQD8Gp0ve0MS7PjtDc_swUB9u3OGvRFIacyuFaG2n4BL6BB1ZqaTKKK7q0cy1G9fcimsYbH3wqeQR1Jr43z64DvGnSf/s1600/13233161_1143950255649688_2271980545485074026_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjT_yue9cL6dyjuBl89dQadlbTERaPO7JD1rD2tUVcmyOmsdkpDPdQD8Gp0ve0MS7PjtDc_swUB9u3OGvRFIacyuFaG2n4BL6BB1ZqaTKKK7q0cy1G9fcimsYbH3wqeQR1Jr43z64DvGnSf/s640/13233161_1143950255649688_2271980545485074026_n.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">කොළොන්නාවට මෙවර බල පෑ ගංවතුර... (ගත්තේ <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjT_yue9cL6dyjuBl89dQadlbTERaPO7JD1rD2tUVcmyOmsdkpDPdQD8Gp0ve0MS7PjtDc_swUB9u3OGvRFIacyuFaG2n4BL6BB1ZqaTKKK7q0cy1G9fcimsYbH3wqeQR1Jr43z64DvGnSf/s1600/13233161_1143950255649688_2271980545485074026_n.jpg" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">මෙම තත්ත්වය මග හැරවීමට නම් එක්කෝ කොළොන්නාව
මිනිස් ජනාවාසයක් ලෙස පිළිගෙන කැලණි ගඟේ වම් ඉවුරු බැම්මේ මට්ටම එසවීම මගින් හා
ඇතුළත එක්රැස් වන ජලය ඉවත් කිරීමට පොම්පාගාර (එකක් හෝ කිහිපයක්) යෙදීම මගින් එම ප්රදේශය
ගංවතුරින් මුදා ගත යුතුය. වම් ඉවුරේ මට්ටම එසවීම අනිවාර්යයෙන්ම ගඟේ ඉහළ ජලාධාරයන්ට
පමණක් නොව නුදුරුවම ඇති දකුණු ඉවුරු බැම්මට හා ඉන් ආරක්ෂා කරනු ලැබ ප්රදේශයන්ට
සෘජුවම ඇති බලපාන බැවින් එය සිදු කළ යුත්තේ මුළු ගං ද්රෝණියම ආවරණය වන පරිදි සිදු
කරන විස්තරාත්මක අධ්යයනයකින් පසුව පමණකි. අනෙක් විකල්පය වන්නේ කොළොන්නාව ගඟේ
ස්වාභාවික ජල ගැලුම් නිම්නය ලෙස පිළිගෙන එහි ජීවත් වන ජනතාව (ඉතා පහත් බිම් වල
වෙසෙන්නන් පමණක් හෝ)</span><span lang="SI-LK" style="font-size: large;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">ඉන්
ඉවත් කර සුදුසු ස්ථානයක පදිංචි කරවීමයි. මේ දෙකම ඉතා වියදම් අධික සහ වෙහෙසකර ව්යායාමයන්
බව අමුතුවෙන් කිව යුතු නොවේ. එසේ වුවත් මේ අන්තයන් දෙකින් එකක් තෝරා ගැනීම හැර </span><span style="font-size: large;">"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">මැද මාවතක</span><span style="font-size: large;">" </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif; font-size: large;">විසඳුමක්
මේ සඳහා නොමැති බව මාගේ විශ්වාසයයි.</span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="font-size: large;">"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">කොළඹ අගනගරාශ්රිත ද්රෝණියේ</span>" </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><span style="font-size: large;">ගංවතුර ගැන මීළඟ ලිපියෙන්...</span><o:p></o:p></span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-74368431486917757742016-01-15T12:42:00.001+05:302016-01-15T12:42:53.525+05:30කොළොම්තොට - 4 - පාරු පාලමෙන් කොළඹට<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">1, 2, 3 කොටස් ලියල ගොඩ කාලෙකින් තමයි මේ හතර වෙනි කොටස ලියන්න ගත්තෙ. ඉතින් ඒ කොටස් තුන නොකියවපු අයත් කියවපු නමුත් අලුතින් මතක් කරගන්න කැමති අයත් ඉස්සෙල්ල ඒ ටික කියවල එන්නකො.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://deyyangeratey.blogspot.com/2014/07/1.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">1 කොටස</span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://deyyangeratey.blogspot.com/2014/07/2.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">2 කොටස</span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://deyyangeratey.blogspot.com/2014/07/3.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">3 කොටස</span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අද කොළඹ ගැන කියන්න මාතෘකා කර ගත්තෙ මීට කාලෙකට කලින් ජනප්රිය වෙච්ච සිංදුවක්. ඒකෙ පද පේළිය බැලුවම පාරු පාලම, ගෑස්පහ, සෙක්කු වීදිය, කයිමන් දොරකඩ, බේරේ වැව, ශාන්ත බස්තියන් ඇළ, මහ මංකඩ, මේ වගේ කොළඹ ලෑන්ඩ්මාක්ස් කීපයක් ගැනම කියවෙනව.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">කොළඹට උතුරු පැත්තෙ ඉඳන් එන කෙනෙක් නගරයට ඇතුල් වෙන්න නම් කැලණි ගඟ තරණය කරන්න ඕනි. අදටත් ඒ පැත්තෙ පාරවල් වල උදේටයි හවසටයි ලොකු ට්රැෆික් එකක් තියෙන්නෙ කැලණි ගඟ හරහා තියෙන පාලම් ගාන ප්රමාණවත් නැති නිසා. ඇයි ඉතින් කැලණි ගඟ හරහා නගරය ආශ්රිතව තියෙන්නෙ මට්ටක්කුලිය පාලමයි, </span><span style="font-size: large;">කලින් වික්ටෝරියා පාලම කියල හඳුන්වපු </span><span style="font-size: large;">ශ්රී ලංකා - ජපන් මිත්රත්ව පාලමයි, නව කැලණි පාලමයි විතරයිනෙ. තව ටිකක් හරි කොළඹට කිට්ටු පාලම් තියෙන්නෙ කැලණිසිරි පාලමයි, කඩුවෙල හයිවේ එකත් එක්ක අලුතින් හදපු පාලමයි, කඩුවෙල පරණ පාලමයි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ කතා ටික කිව්වෙ පාරු පාලම ගැන කියන්න. අර මම කියපු </span><span style="font-size: large;">ශ්රී ලංකා - ජපන් මිත්රත්ව පාලම හදල තියෙන තැන කලින් තිබ්බෙ </span><span style="font-size: large;">වික්ටෝරියා පාලම කියලා යකඩ පාලමක්. ඊටත් කලින් එතන තිබිල තියෙන්නෙ බෝට්ටු ගණනාවක් එක ළඟ තියල ඒවට උඩින් හදපු ලී පාලමක් (Bridge of Boats කියල හඳුන්වපු). අර සිංදුවෙ තියෙන විදියටම මිනිස්සු විතරක් නෙවෙයි ගැල් පේළිත් මේ පාලම උඩින් ගිහින් තියෙනව.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://lankapura.com/wp-content/uploads/2009/03/bridge-of-boats-over-kalani-ganga.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://lankapura.com/wp-content/uploads/2009/03/bridge-of-boats-over-kalani-ganga.jpg" height="459" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">කොළඹ පාරු පාලම... (ගත්තේ <a href="http://lankapura.com/wp-content/uploads/2009/03/bridge-of-boats-over-kalani-ganga.jpg" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">මෙතනින් කොළඹට ඇතුල් වුණ ගැල් පේළිය ගෑස්පහට ආව කියලනෙ කියන්නෙ. අදටත් කැලණි පාලමෙන් කොළඹට ඇතුල් වෙලා කෙළින් පාරේ එන බස් එකක </span><span style="font-size: large;">පිටකොටුවට </span><span style="font-size: large;">එන කෙනෙක් ගෑස්පහ හරහා තමයි එන්න ඕනි. මෙතන මේ කෙළින් පාර කියන්නෙ කැලණිතිස්ස හන්දියෙන් ඉඟුරුකඩේ හන්දියට දාලා ස්ටේඩියම් එක පහු කර ගෙන ආමර් වීදිය හරහා එන එක කියලත් එහෙම නැතුව බේස්ලයින් එක දිගේ ගිහින් මාළිගාවත්තෙන් හරවල මරදාන හරහා එන පාරට කියන්නෙ මාළිගාවත්ත පාර කියලත් දන්නව ඇතිනෙ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ගෑස්පහ තමයි ඒ කාලේ කොළඹට ගෑස් සපයපු සමාගම (Gasworks Company) තිබිල තියෙන්නෙ. ඒ කාලෙ වීදි පහන් පත්තු කරල තියෙන්නෙ ගෑස් වලින්. ඒ විතරක් නෙවෙයි නගරයෙ ගෙවල් වලට ගෑස් සැපයුම් පවා තිබිල තියෙනව පයිප්ප හරහා. මේ ළඟදි කොළඹ පාරක අලුුතින් බෝක්කුවක් ඉදි කරන්න හාරන කොට ජල සම්පාදන මණ්ඩලයවත් විදුලිබල මණ්ඩලයවත් වෙන කිසිම ආයතනයක්වත් අඳුනගත්තෙ නැති පයිප්පයක් හම්බ වුනා. බලන කොට ඒක ඒ කාලෙ තිබිල අභාවයට ගිය ගෑස් පයිප්පයක්. මට මතකයි මෑතක් වෙනකම්ම ගුණසිංහපුරේ ඉඳන් බැස්ටියන් මාවත බස් ස්ටෑන්ඩ් එක පැත්තට එන පාරෙ තාප්පෙක ඔය සමාගමේ නම ගහල තිබුණ. තාම තියෙනවද දන්නෑ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සෙක්කු වීදිය ගැන නම් ලොකු විස්තරයක් හොයා ගන්න බැරි වුනා. ඒකට දැන් කියන්නෙ ශ්රී කදිරේසන් වීදිය කියල. ගූගල් මැප් එකේ බැලුවොතින් පේනව ඒ පාරත් ගෑස්පහ හන්දියට සම්බන්ධ වෙන පාරක් කියල. ඉතින් කොළඹට එන අය සමහර විට ඒ පාරෙ යනව ඇති රෙදිපිළි එහෙම ගන්න. සෙක්කු වීදියේ කම්බා ගැනනෙ කියන්නෙත්.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">කයිමන් දොරකඩ වැදගත් වෙන්නෙ පෘතුගීසි කාලෙ පරිපාලන හා ආරක්ෂක වශයෙන් මූලස්ථානය වෙච්ච කොටුව හා ඊට පිටතින් තිබුන </span><span style="font-size: large;">ආර්ථික මධ්යස්ථානය වෙච්ච පිටකොටුව සම්බන්ධ කරපු එකම දොරටුව හැටියට. මේ කොටුව හා පිටකොටුව වෙන් වුනේ ඇළකින් කියල කියනවා. ඒ ඇළ හඳුන්වල තියෙන්නෙ ශාන්ත ජෝන් ඇළ කියල. මේ ඇළ බේරේ වැවයි කොළඹ වරායයි සම්බන්ධ කරපු ඇළක්. පසු කාලීනව ඇළ වහල ඒක පාරක් බවට පත් කරල තියෙනව ඉංග්රීසීන් විසින්. අද </span><span style="font-size: large;">ශාන්ත ජෝන්</span><span style="font-size: large;"> වීදිය කියල හඳුන්වන්නෙ ඒ විදියට හදපු පාරෙ එක කොටසක්. අද පිටකොටුවෙ තියෙන හරස් වීදි එකක් හෝ කීපයක් </span><span style="font-size: large;">සමහර විට</span><span style="font-size: large;"> </span><span style="font-size: large;">එදා තිබුන ඇළ පුරවල හදපුවා වෙන්න ඇති. ඉතින් මේ ඇළ මතින් දාපු පාලමක් මතින් තමයි කයිමන් දොරකඩට ඇතුල් වෙන්න තිබිල තියෙන්නෙ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">අද කයිමන් දොරකඩ ඉතුරු වෙලා තියෙන්නෙ ඝණ්ඨාර කුළුණක් විතරයි. ඒක ඒ කාලෙ මෙතනින් ඇතුල් වෙන්න ආපු අය විසින් නාද කළ යුතුව තිබුන එකක් බවටත් ආරක්ෂාව සඳහා හදිසි අවස්ථාවකදී නාද කරන්න තිබුන එකක් බවටත් විශේෂ අවස්ථා වලදී නාද කරපු එකක් බවටත් විවිධ මත තියෙනව. කොහොම වුනත් මේකට කයිමන් කියන නම ලැබිල තියෙන්නෙ ලන්දේසි කාලෙ. ඔවුන්ගෙ බසින් කයිමන් කියන්නෙ කිඹුලන්ට. මේ ඇළේ ඒ කාලෙ කිඹුලො ගැවසුන නිසා ඒ නම දැම්ම කියල තමයි කියන්නෙ.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://home.planet.nl/~krane127/ceylon/SLColomboBelfry.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://home.planet.nl/~krane127/ceylon/SLColomboBelfry.jpg" height="420" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">කයිමන් දොරකඩ ඉතිරිව ඇති ඝණ්ඨාර කුළුණ... (ගත්තෙ <a href="http://home.planet.nl/~krane127/ceylon/SLColomboBelfry.jpg" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">එහෙනම් සිංදුවෙ හැටියට ඉතුරු තැන් ටික වන බේරේ වැව, ශාන්ත බස්තියන් ඇළ හා මහ මංකඩ ගැන ඊළඟ ලිපියෙන්...</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-48152395359813090272015-12-08T23:44:00.001+05:302015-12-08T23:50:08.721+05:30රිසානා, ගල් ගැසීම සහ සිංහයෝ<div class="tr_bq" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මතකද රිසානා? ඔව් ඔව් අර අඩු වයසින් සවුදි ගිහින් කඩු පාරින් අවසන් ගමන් ගියේ. දැන් අවුරුදු දෙක හමාරකටත් වැඩියි මගෙ හිතේ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ආ ඔව් මේ ළඟදිත් සවුදි ගිය එක්කෙනෙක්ව මරන්න නියම වෙලා නේද? මේ පාර නම් ගල් ගහලලු මරන්න යන්නේ. නම නම් දන්නේ නෑ හැබැයි. එච්චර කතාවක් ඇහුණෙත් නෑ තමා ගිය පාර වගේ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මේ ලියන්න යන්නේ එදා මම ලියපු කතාවක්. ලියන්න යනවා නෙවෙයි ඇත්තටම කලින් එකම කොපි ඇන්ඩ් පේස්ට් කරන්න යන්නේ. එදා මේක ගියේ <a href="https://lankacnews.com/sinhala/main-news/90730/" target="_blank">2013 පෙබරවාරි 21 ලංකා සී නිව්ස් වෙබ් සයිට් එකේ</a>. මේක ආපහු දාන්නේ කලින් පාර බ්ලොග් එකේ දාන්න බැරි වුණ නිසාම නෙවෙයි අවුරුදු දෙක හමාරකටත් වැඩි කාලයක් ගිහිල්ලත් ඒ කතාව අදටත් වලංගුයි කියලා හිතෙන හින්දා. අර සීනි බෝල කතාවයි නයිට් රේස් කතාවයි ඇරෙන්න.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙන්න එහෙනම් කතන්දරේ ගෙඩි පිටින්ම.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://lankacnews.com/sinhala/wp-content/uploads/2013/02/rizana_family.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://lankacnews.com/sinhala/wp-content/uploads/2013/02/rizana_family.png" /></a></div>
<blockquote style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><b><u><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">රිසානාගේ මරණයේ අතුරු කතා - 1</span></u></b><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මුතූර්හි දුප්පත් පවුලක ඉපිද පවුලේ යහපත
වෙනුවෙන් බාල වියේදීම රියාල් සොයා සවුදියට ගොස් නොකළ(?) වරදකට ෂරියා නීතියෙන්
වැරදිකාරිය වී අලුගෝසුවකුගේ අසිපත් පහරින් ජීවිතයෙන් සමු ගත් රිසානා නෆීක්ගේ මරණය
බොහෝ දෙනකුගේ මෙන් මගේද සිත සසල කිරීමට සමත් විය. ඈ වෙනුවෙන් ලියැවුණු ලිපි, කවි,
ගී, නිසඳැස් පමණක් නොව ඇයට අත්වූ ඉරණම පිළිබඳ විවිධ පාර්ශ්වයන්ට එල්ල කර ගන්නා
චෝදනා වලින්ද පුවත්පත්, බ්ලොග් පිටු හා ෆේස්බුක් පිරී ගියේය. කෙසේ වෙතත් මේ වන විට
සාමාන්යයයෙන් සිදු වන පරිද්දෙන්ම රිසානාද අමතකව ගොස් තිබේ. රිසානා අමතක වුවත්
රටක් වශයෙන් අපට අමතක කළ නොහැකි අතුරු කතා කිහිපයක් ඇගේ මරණයෙන් පසුවද ඉතිරි වී
තිබේ. මේ, ඉන් එක් අතුරු කතාවකි.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මා පාසලේදී ඉතා ආශාවෙන් උගත් විෂයයක් නම්
සමාජ අධ්යයනය හා ඉතිහාසයයි. අපට 7 ශ්රේණියේදී මේ විෂයය ඉගැන්වූ </span><span lang="EN-US">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ෆාරුක් සර්</span><span lang="EN-US">”</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> දිනක් අපගෙන් ඇසූ ප්රශ්නයක්
වූයේ </span><span lang="EN-US">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">අප රටට විදේශ
විනිමය ලැබෙන ප්රධාන අංශ තුන මොනවාද</span><span lang="EN-US">”</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> යන්නයි. අපගේ දැනුමේ හැටියට අප පිළිතුරු
දුන්නේ තේ, පොල්, රබර් යනුවෙනි. එහෙත් ෆාරුක් සර් කියා සිටියේ එම පිළිතුර වැරදි
බවත් අපට වැඩිම ආදායම උපයා දෙන ප්රධාන අංශ තුනම කාන්තාවන් මුල් කර ගත් අංශ බවත්ය.
ඒ පිළිබඳ අප හට අවබෝධයක් නොතිබූ බැවින් ෆාරුක් සර් විසින්ම එය පැහැදිලි කරන ලද්දේ
මෙසේය.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="EN-US">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">එක - හවුස්මේඩ්ස්, දෙක
- ගාමන්ට්, තුන - තේ</span><span lang="EN-US">”<o:p></o:p></span><span lang="EN-US"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">රිසානාගේ සිද්ධිය අළලා ලිපියක් ලිවීමට අවශ්ය
කරුණු සොයා ගැනීමට ශ්රී ලංකා විදේශ සේවා නියුක්ති කාර්යාංශයේ 2010 සංඛ්යාලේඛන
වාර්තාව පරිශීලනය කිරීමේදී, උක්ත සිද්ධියෙන් වසර දහයකට පමණ පසුවත් තත්ත්වය වෙනස්
වී නොමැති බව මා හට වැටහුණි. මෙම ලිපියෙහි දැක්වෙන දත්ත සියල්ල එම වාර්තාවෙන්
උපුටා ගන්නා ලදී.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මිලියන 20ක් වූ ශ්රී ලාංකේය ජනගහණයෙන් 10%කට
ආසන්න ප්රමාණයක්, එනම් මිලියන 1.9ක ජනතාවක්, විදේශයන්හි සේවය කරති. මොවුන්ගෙන්
2010 වසරේ අප රටට ලැබී ඇති විදේශ විනිමය ප්රමාණය රුපියල් බිලියන 465ක්, එනම් රටේ
සමස්ත විදේශ ඉපයුම් වලින් 50%කි. මෙම දත්තය කියවූ සැණින්, මෙසේ විදේශයන්හි සේවය
කරන එක් පුද්ගලයකුගේ සාමාන්ය මාසික ආදායම කොපමණද යන්න මා ගණනය කළ අතර එය ආසන්න
වශයෙන් රුපියල් 20,000ක පමණ අගයකි. මේ පිරිසට වෘත්තිකයන්, මධ්යම මට්ටමේ
නිලධාරීන්, පුහුණු ශ්රමිකයන් මෙන්ම නුපුහුණු ශ්රමිකයන්ද අයත් වන බැවින් අඩුම
ආදායමක් ලබන නුපුහුණු ශ්රමිකයකුගේ මාසික ආදායම අනිවාර්යයෙන්ම තවත් පහළ අගයක් ගනී
(පසුගිය දශකය තුළ විදේශයන්හි සේවය සඳහා පිටත්ව ගිය පිරිසෙන් 70%ක් පමණම නුපුහුණු
ශ්රමිකයන් වන අතර ඉන් 66%ක් කාන්තාවන්ය). තවද විදේශයන්හි සේවය කරන පිරිසගෙන්
93%ක්ම මැද පෙරදිග රටවල සේවය කළද ඔවුන්ගෙන් ලැබී ඇති ආදායම සමස්ත අගයෙන් 60%ක්
පමණි. මෙයින්ද පැහැදිලි වන්නේ මැද පෙරදිග කලාපයේ සේවකයන්ගේ අඩු වැටුප් මට්ටමයි.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">තවද, වාර්ෂිකව 250,000ක පමණ
පිරිසක්, එනම් දිනකට 700කට ආසන්න පිරිසක්, විදේශ රැකියා සඳහා පිටත්ව ගොස් ඇත.
මෙලෙස 2010 වසරේ පිටත්ව ගිය පිරිසෙන් 49%ක් කාන්තාවන් වන අතර ඉන් 86%ක්ම පිටත්ව
ගොස් ඇත්තේ ගෘහ සේවිකාවන් ලෙස සේවය කිරීම සඳහාය.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ඉහත වාර්තාව වැඩිදුරටත් සඳහන් කරන්නේ
නුපුහුණු ශ්රමිකයන්ගේ වැටුප ඉතා පහළ මට්ටමක පවතින අතරම ඒ සඳහා ඇති කේවල් කිරීමේ
හැකියාවද ඉතා අඩු බවයි.</span><span lang="SI-LK"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">එමෙන්ම එම
රටවල පුහුණු ශ්රමිකයන් සඳහා අධික ඉල්ලුමක් සහ ඉහළ වැටුප් තල පැවතියද එම ඉල්ලුමට
සරිලන පරිදි පුහුණු ශ්රමිකයන් සැපයීමට අප රට අසමත්ව ඇති බවත් එහි දැක්වේ.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">සමස්තයක් ලෙස ගත් කල විදෙස් ශ්රමිකයන්ගෙන්
මේ සා විශාල ආදායමක් රටට ලැබුණද එයට සාපේක්ෂව උද්ගත වී ඇති සමාජයීය ගැටලු හේතුවෙන්
මෙම ආදායමින් සිදු වන </span><span lang="EN-US">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ආර්ථික වර්ධනය</span><span lang="EN-US">”</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">,</span><span lang="EN-US">
“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">සංවර්ධනයක්</span><span lang="EN-US">”
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">බවට පත් කර
ගැනීමට නොහැකි වී ඇත. කෙසේ වෙතත් ඉහත දැක්වූ මට්ටමේ මාසික වැටුපක් උදෙසා හෝ විදේශගත
වීමට ශ්රී ලාංකිකයන් යොමු වී ඇත්තේ අඩු ඒකපුද්ගල ආදායම, රැකියා වියුක්තිය හෝ ඌන
රැකියා නියුක්තිය, ඉහළ උද්ධමනය, ණය බර ආදී හේතූන් නිසා බවද උක්ත වාර්තාවේ
වැඩිදුරටත් දැක්වේ.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මේ අනුව, අප හමුවේ ගැටලු කිහිපයක්ම පැන නගී.
ඉන් ප්රධාන වන්නේ </span><span lang="EN-US">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">රටක් වශයෙන්
අප හට සතුටු විය හැකිද</span><span lang="EN-US">”</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> යන්නයි.
එහෙත් එයට පිළිතුර ඉහත වාර්තාවේ සඳහන් දත්ත වලින්ම පැහැදිලි වනු ඇත. අපගේ
මැති-ඇමැතිවරුන් හා නිලධාරීන්, </span><span lang="EN-US">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">විදේශ රැකියා අවස්ථා ...ක් ලබා දී දුප්පත්
කාන්තාවන් ...ක් රට යවා වාර්ෂිකව ...ක මුදලක් උපයනවා</span><span lang="EN-US">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ආදී වශයෙන් කෙතරම්
පාරම් බෑවද එම කාන්තාවන් එම රටවලදී මුහුණ දෙන දුෂ්කරතා, එබඳු තත්ත්වයක් යටතේ
පවා උපයන ආදායම් මට්ටම, ඔවුන් පිටරට සිටින කාලයේ ඔවුන්ගේ පවුල්වලට අත්වන ඉරණම ආදිය
සලකා බැලීමේදී මේ පිරිස </span><span lang="EN-US">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">රටවිරුවන්</span><span lang="EN-US">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ලෙස වර්ණනා කරමින්
විදේශ රැකියා ප්රවර්ධනය කිරීමෙහි ඇති ඵලය ප්රශ්නයට ලක්වීම වැළැක්විය නොහැක.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">දෙවනුව, එම වාර්තාවෙන්ම පෙන්වා දී ඇති පරිදි
නුපුහුණු ශ්රමිකයන් වෙනුවට පුහුණු ශ්රමිකයන් විදේශ රැකියාවන් වෙත යොමු කිරීමට ප්රමාණවත්
අවධානයක් හා උත්සාහයක් දරා තිබේද යන ප්රශ්නය පැන නගී. අප රටෙන් අපනයනය කරන ද්රව්ය
සැලකීමේදී ඒවා හුදෙක් අමුද්රව්ය ලෙස යවනවා වෙනුවට </span><span lang="EN-US">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">අගයක් එකතු කර</span><span lang="EN-US">”
(Value Addition) </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">අපනයනය කිරීමට
යම් අවධානයක් යොමු වී තිබේ. එම කාරණයම මිනිස් බලය සඳහාද ආදේශ කර ශ්රමයට වටිනාකමක්
එකතු කර ගත්, වඩා ඉහළ වැටුප් තලයන්හි සේවය කළ හැකි පුහුණු ශ්රමිකයන් විදෙස් ශ්රම
වෙළෙඳපොළ වෙත යැවීමටද අපගේ අවධානය යොමු විය යුතුය.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">එමෙන්ම රජයේ ආයතනයක් වන ශ්රී ලංකා විදේශ
සේවා නියුක්ති කාර්යාංශය විසින් නිකුත් කරන ලද අදාළ වාර්තාව වගකිව යුතු බලධාරීන්
විසින් පරිශීලනය කරන ලද්දේද? එසේ නම් එහි දැක්වෙන හඳුනාගත් ගැටලු සම්බන්ධයෙන් ගෙන
ඇති පියවර මොනවාද? එසේ නොමැති නම් ඒ ඇයි? යනාදී ප්රශ්න පිළිබඳවද ගැඹුරින්
විමර්ශනයක් කළ යුතුව පවතී. විදේශ රැකියා ප්රවර්ධනය සඳහා වෙන්වූ වෙනමම අමාත්යංශයක්
පවා ඇති රටක එවැනි පසු විපරමක් සිදු නොවේ නම් එය තවත් </span><span lang="EN-US">“</span><span lang="TA" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Latha; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">සීනි(බෝල) අමාත්යංශයක්</span><span lang="EN-US">”</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> ලෙස සැලකීමට
රටවැසියන්ට සිදු වනවා නොඅනුමානය.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මේ සියල්ලටත් වඩා, විදෙස් රැකියාවන් සඳහා
විශේෂයෙන්ම කාන්තාවන් බහුල වශයෙන් යොමු වීමට බලපාන බිම් මට්ටමේ හේතූන් අධ්යයනය කර
ඔවුන් ඊට වඩා ඵලදායී ආර්ථික කටයුතු වලට යොමු කර ගත හැකි වැඩපිළිවෙළක් ක්රියාත්මක
වන්නේ නම් </span><span lang="EN-US">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මේ රටට
මෙච්චරයි, අර රටට මෙච්චරයි</span><span lang="EN-US">”</span><span lang="EN-US" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">වශයෙන් විදෙස්ගත වීමේ
වයස් සීමාවන් පැනවීමට වඩා දහස් ගුණයකින් ප්රයෝජනවත් වනු ඇත. මේ ආකාරයෙන්
ග්රාමීය මට්ටමේ කාන්තාව බලගන්වා ඔවුන් බිම් මට්ටමේ සංවර්ධනයේ නියමුවන් බවට පත් කර
ජාතික සංවර්ධනයට දායක කර ගැනීමේ යම් යම් වැඩසටහන් දැනටමත් ක්රියාත්මක වේ. එහෙත්
ඒවා විධිමත් කර ඒකාබද්ධ ජාතික වැඩපිළිවෙළක් ලෙස නුදුරේදී ක්රියාත්මක වන දිවිනැගුම
සංවර්ධන දෙපාර්තමේන්තුව හරහා හෝ දියත් කළ හැකිදැයි සොයා බැලීම වටී.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">අවසාන වශයෙන් සිතන්නට යමක් ලෙස මෙයද සටහන්
කර තබමි. රජය පසුගිය කාලයේ හදිසියෙන්ම රථවාහන සඳහා වන බදු ඉහළ දැම්මේ වාර්ෂිකව
ඉන්ධන සඳහා අති විශාල විදේශ විනිමයක් වැය වීම නතර කිරීමට බව පවසමිනි. එම විදේශ
විනිමයෙන් සැලකිය යුතු කොටසක් අප රටට උපයා දී ඇත්තේ විදේශ රැකියා නියුක්තිකයන් බව
පැහැදිලි කරුණකි. එම ධනය ඉතිරි කර දීමට යැයි පවසමින්, සාමාන්ය ජනතාව එදිනෙදා
කටයුතු සඳහා භාවිතා කරන මෝටර් රථ ප්රමාණය අඩු කරන්නේ නම්, </span><span lang="EN-US">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">කලම්බු නයිට් රේසස්</span><span lang="EN-US">”</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota" , "sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> නාමයෙන් හුදෙක්
ධනපතියන්ගේ විනෝදාස්වාදය සඳහා දවන ඉන්ධන මිළට ගෙන ඇත්තේ කවුරුන් ඉපයූ ධනයෙන්දැයි
දැන ගැනීමට රටවැසියන්ට අයිතියක් ඇත. අපගේ ජාතියේ සංකේතයක් වශයෙන් සිංහයා භාවිතා
කරන්නේ, සිංහයාගේ ලක්ෂණයක් බව පැවසෙන සිංහ ධේනුව මහන්සි වී දඩයම් කර ගෙන එන ආහාරය නිකම්ම
ගිලදැමීමේ පුරුද්ද නිසා නම්, ජාතියක් වශයෙන් අප ලැජ්ජා විය යුතු නොවේද?</span></span></blockquote>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-82215545281453992052015-10-04T21:41:00.001+05:302015-10-05T21:35:41.258+05:30මෙගාපොලිස්<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"මෙගාපොලිස්" කියා </span><span style="font-size: large;">සංකල්පයක් ගැන කතාවක් දැන් දැන් ඇහෙන්න පටන් අරන් තිබෙන්නේය. රටේ බස්නාහිර ප්රදේශයම මෙගාපොලිස් එකක් කරන්නට යන බවක්ද ඒ අතර ඇහෙන්නේය. ඔක්ස්ෆර්ඩ් ඩික්ෂනරියේ මෙගාපොලිස් කියා වචනයක් නැති වුණත් ඒ වචනය හැදෙන්න මුල් වුණා යැයි සිතන "මෙගලොපොලිස්" යන්නට තේරුම දීලා තියෙන්නේ මෙසේය.</span><br />
<blockquote class="tr_bq">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="background-color: white; line-height: 25.6px; text-align: start;">A very large, heavily </span>populated<span style="background-color: white; line-height: 25.6px; text-align: start;"> city or </span>urban<span style="background-color: white; line-height: 25.6px; text-align: start;"> </span>complex</span></blockquote>
<blockquote class="tr_bq">
ඉතා විශාල, අධික ජනගහණයක් සහිත නගරයක් නැතහොත් නාගරික සංකීර්ණයක් </blockquote>
<span style="font-size: large;">ඒ වගේම "මෙගා" යන්නෙන් "විශාල" කියන එකත් "පොලිස්" යන්නෙන් (polis මිස police නොවේ) "නගරය" යන්නත් (ග්රීක් බසින්) කියවෙන නිසා මෙගාපොලිස් සිංහලට නැගිය හැකි සරලම විදිය "විසල් නගරය" යනුවෙන්ය. එතකොට ආණ්ඩුව කියන්නේ </span><span style="font-size: large;">රටේ බස්නාහිර ප්රදේශයම එක් විසල් නගරයක් කරන්නට යන බවය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">අපේ රටේ </span><span style="font-size: large;">බස්නාහිර පළාතට මිස බස්නාහිර ප්රදේශයකට කියා වෙනමම </span><span style="font-size: large;">සංඛ්යාලේඛන නැති නිසා සංසන්දනයට ගන්න වෙන්නේ බස්නාහිර පළාතය. </span><span style="font-size: large;">රටේ ජනගහණයෙන් හතරෙන් එකකටත් වඩා </span><span style="font-size: large;">බස්නාහිර පළාතේ ජීවත් වන අතර (<a href="http://www.statistics.gov.lk/PopHouSat/CPH2012Visualization/htdocs/index.php?usecase=indicator&action=Map&indId=10" target="_blank">මූලාශ්රය</a>) රටේ දළ දේශීය නිෂ්පාදිතයෙන් හරි අඩක් පමණ නිපදවන්නේද </span><span style="font-size: large;">බස්නාහිර පළාතේය </span><span style="font-size: large;">(<a href="http://www.cbsl.gov.lk/pics_n_docs/10_pub/_docs/statistics/other/Socio_Econ_Data_2014_e.pdf" target="_blank">මූලාශ්රය</a>)</span><span style="font-size: large;">. අධ්යාපනය අතිනුත් රැකියා අතිනුත් වැඩි අවස්ථා තියෙන නිසාම රටේ පොදුවේ සිදු වන්නේ </span><span style="font-size: large;">ජනතාව </span><span style="font-size: large;">අනෙක් පැති වලින්</span><span style="font-size: large;"> </span><span style="font-size: large;">බස්නාහිර පැත්තට සංක්රමණය වෙන එකය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එහෙම </span><span style="font-size: large;">එන</span><span style="font-size: large;"> මි</span><span style="font-size: large;">නිසුන් අතරින් සමහරු ප්රධාන නගරයකට ගොඩක්ම ළඟින් හරි, හොඳට බස් තියෙන පාරක් අයිනෙන් හරි, ඉඩමක් අරන් ගෙයක් හදාගෙන පදිංචි වෙද්දී, තවත් අය ප්රධාන පාරක ඉඳන් කිලෝ මීටර් දෙක තුනක් ඇතුළෙන් හරි, පැය ගානකට සැරයක් බස් එකක් දුවන පාරක් ගාවින් හරි </span><span style="font-size: large;">ඉඩමක් අරන් ගෙයක් හදාගෙන</span><span style="font-size: large;"> පදිංචි වෙන්නේ, තම තමන්ගේ </span><span style="font-size: large;">ආර්ථික හැකියාවේ තරම අනුවය.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://nation.lk/online/wp-content/uploads/2015/10/urbanization_sri_lanka_night_light-640x400.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://nation.lk/online/wp-content/uploads/2015/10/urbanization_sri_lanka_night_light-640x400.jpg" height="400" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ලංකාවේ බස්නාහිර ප්රදේශය නාගරීකරණය වෙලා තියෙන තරම... (ගත්තෙ <a href="http://nation.lk/online/2015/10/03/world-bank-report-on-prosperity-and-livability/" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">ඉතින් මේ අය පදිංචි ප්රදේශයි එයාලාගේ ජී</span><span style="font-size: large;">විතයි දිහා බලන කොට, </span><span style="font-size: large;">එයාලාගේ </span><span style="font-size: large;">බලාපොරොත්තු ඉටු කරන්න </span><span style="font-size: large;">අපේ රටේ පවතින ක්රමය ප්රමාණවත්ද කියන ප්රශ්නය ඇති</span><span style="font-size: large;"> වෙන්නේ හේතු ගණනාවක් නිසාය.</span><br />
<br />
<ul>
<li><span style="font-size: large;">තම තමන්ගේ ආර්ථික හැකියාව නිසා සමහරුන්ට අකමැත්තෙන් වුණත් ගන්න සිදු වෙලා තියෙන ඉඩම් වල හැටි දැක්කම සහ ඒවා තියෙන ප්රදේශ පදිංචියට කොච්චර දුරට ගැලපෙනවද කියල කල්පනා කළාම</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-size: large;">ගෙවල් සිය ගණන් මැද්දෙ කර්මාන්ත ශාලා </span><span style="font-size: large;">තියෙන හැටියි, ඒවයෙන් පිට වෙන අපජලයයි විස වායුයි අර ගෙවල් වල මිනිස්සු ඉවසන් ඉන්න හැටියි, හිටි ගමන් ඒ සමහර ඒව ගිනි අරන් අර ගෙවලුත් එක්කම අලු වෙලා යන හැටියි දැක්කම</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-size: large;">රැකියාව කරන තැනට නැත්නම් ළමයින් ඉගෙන ගන්න තැනට කොච්චර ළඟින් හිටියත් එතනට යන්න ගතවෙන කාලයයි, යන්න පාවිච්චි කරන්න වෙන පොදු ප්රවාහන සේවා වල කොලිටියයි බැලුවම</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-size: large;">පොඩි පොඩි ගෙවල් හදාගෙන ගොඩ දෙනෙක් පදිංචි වෙලා ඉන්න ප්රදේශයක පාරක් දිගේ ඇවිදන් යන කොට පේන, තැන තැන ගොඩ ගැහිල තියෙන දවස් ගානක් පරණ කුණු ගොඩවල් දැක්කම</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-size: large;">පොඩි වැස්සටත් යට වෙන පාරවල් වගේම කාලෙන් කාලෙට එන ලොකු වැහි වලට ගෙවල් සිය ගණන් වතුරෙන් යට වෙලා දවස් ගණන් තියෙන හැටි දැක්කම</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-size: large;">සමහර පැති වලට අලුතෙන් ඇවිත් පදිංචි වුණ උදවියයි කාලාන්තරයක් තිස්සේ ඒ පැති වල හිටපු උදවියයි අතර ඇති වෙලා තියෙන නොහොඳ නෝක්කාඩුකම් සහ සමහර පැති වල සිදු වෙන සමාජ විරෝධී දේවල් දැක්කම</span></li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;">මේවට අමතරව, රජයේ ඉඩම් වල අවුරුදු ගානක් තිස්සේ අනවසරයෙන් පදිංචි වෙලා ඉන්න අඩු ආදායම්ලාභී පවුල්, ඔවුන්ගේ එකතුවෙන් හැදුණු නාගරික වතු සහ ඒවත් එක්ක එකට බැඳිල තියෙන දුරාචාර, </span><span style="font-size: large;">විශේෂයෙන්ම කොළඹ හා අවට පැති වලට බලපාල තියෙන තවත් ලොකුම ප්රශ්නයක්ය.</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඉතින් මේ මෙගාපොලිස් එකක්, එහෙම නැත්නම් විසල් නගරයක් කරන්න යන්නේ ඔය කියන ප්රශ්න අඩු වැඩි වශයෙන් තියෙන විශාල ප්රදේශයක්ය. ඒක මේ ආවට ගියාට කරන්න බැරි, අභියෝග ගොඩක් තියෙන, බැරෑරුම් වැඩක් වුණත් මගේ නම් ප්රාර්ථනාව </span><span style="font-size: large;">හරි සැලැස්මක් ඇතුව හදන </span><span style="font-size: large;">මෙගාපොලිස් එකකින් </span><span style="font-size: large;">මේ ප්රශ්න වලට හරි යන විසඳුම් දෙන්න පුලුවන් වේවා කියන එකය.</span></div>
</div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-22848220180931360582015-10-01T21:22:00.001+05:302015-10-01T22:14:42.276+05:30දෙවරක් තුන කීයද?<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දෙවරක් තුන කීයද? මේකට උත්තරේ නොදන්න එක වගේම </span><span style="font-size: large;">උත්තරේ </span><span style="font-size: large;">වරද්දන එකත් දෙකේ පන්තියේදී වුණත් දඬුවම් ලැබිය හැකි වරදක්. දෙවරක් තුන හයයි කියලා චක්කරේ පාඩම් තියෙන ඕනි </span><span style="font-size: large;">ළමයෙක්</span><span style="font-size: large;"> කියයි. ඒත් ඒක බස් වලට නම් අදාල නෑ කියලා තමයි මට හිතෙන්නේ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒ ඇයි?</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">බස් වල සාමාන්යයෙන් තියෙන්නේ දෙන්නෙකුට වාඩි වෙන්න පුලුවන් සීට්. දැන් නම් ගොඩක් බස් වල තුනේ දෙකේ සීට් - ඒ කියන්නේ එක පැත්තක දෙන්නෙකුටයි අනිත් පැත්තේ තුන් දෙනෙක්ටයි වාඩි වෙලා යන්න පුලුවන් සීට් - තියෙනවා තමයි. මේවා නිසා දුර ගමන් බස්වල කෙසේ වෙතත් ළග දුවන බස්වල යන අයට නම් තියෙන්නේ කියලා ඉවර කරන්න බැරි කරදරයක්. ඒ මොන බස් එකක වුණත් පස්සෙම සීට් එකේ වාඩි වෙලා යන කොට ඒකෙ යන්න පුලුවන් ගාන ගැන හිතිලා තියෙනවාද?</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://www.lankaholidays.com/pics/24725/Lanka%20ashok%20leyland%20special%20voyage%20in%20d.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://www.lankaholidays.com/pics/24725/Lanka%20ashok%20leyland%20special%20voyage%20in%20d.jpg" height="300" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">අනිත් සීට් එක්ක බැලුවම පස්සෙ සීට් එක පේන හැටියෙන් නම්</span><br />
<span style="font-size: small;">ඒකෙ හයක් යන්න පුුලුවන් වෙන්න ඕනි තමයි... ගත්තෙ <a href="http://www.lankaholidays.com/pics/24725/Lanka%20ashok%20leyland%20special%20voyage%20in%20d.jpg" target="_blank">මෙතනින්</a>...</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">ඇත්තටම ඒ සීට් එක, දෙකේ සීට් තුනක් එකතු කරලා හදපු එකක් වගේ තමයි. වෙන විදියකින් කියනවා නම්, දිග අනුව ඒක </span><span style="font-size: large;">දෙකේ සීට් තුනක දිගට සමානයි කියන්න පුලුවන්. </span><span style="font-size: large;">එ්ත් ගොඩක් වෙලාවට </span><span style="font-size: large;">දෙකේ සීට් එකක වුණත් ඇ</span><span style="font-size: large;">තුල් පැත්තේ ඉන්න කෙනාගේ ඇඟේ කො</span><span style="font-size: large;">ටසක් තියෙන්නේ සීට් එකෙන් එළියේ කියලා අපි ඕනි තරම් දකිනවා. එතකොට ඒ වගේ සීට් තුනක් එකට තියලා හදපු දිග සීට් එකක හය දෙනෙක් යන එක, ඒ හය දෙනා ඉස්කෝලේ ළමයි වගේ පොඩි අය නොවෙන්න, සෑහෙන අමාරු වැඩක්.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එහෙම බැලුවාම දෙවරක් තුන හයක් නොවුණත් "ඔය පස්සෙ සීට් එකේ තව එක්කෙනෙක් වාඩි වෙන්න, ඕක පහකට නෙවෙයි හයකට යන්න හදල තියෙන්නෙ" කියලා කෑ ගහන කොන්දොස්තර මල්ලිලා අයියලා සහ අන්කල්ලා නම් කොච්චර ඉන්නවාද?</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-12513134154869060192015-09-26T14:55:00.001+05:302015-09-29T11:55:03.046+05:30හයිවේ<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මේක නම් පරණ මාතෘකාවක්. ඒත් ගොඩක් කාලෙකින් ලියාගන්න බැරුව ඉඳලා වෙලාවක් ආපු නිසා ඔන්න ඔහේ ලියන්න හිතුවා.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">හයිවේ කියන සංකල්පය කෙසේ වෙතත් ඒකේ ප්රායෝගික භාවිතය ලංකාවේ අපි අතරට ඇවිත් තාම අවුරුදු හතරක් වත් නෑ. එහෙම කියන්නේ ලංකාවේ පළවෙනි හයිවේ එක වෙච්ච සදර්න් හයිවේ එක ඕපන් කරේ අපි කැම්පස් එකේ ෆයිනල් ඉයර් එකෙත් අන්තිම හරියේ ඉන්න කොට (ඒ කියන්නේ 2011 අන්තිම හරියේ) නිසා.</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmTlP9nWZaxI5GSLcG4FI2O4kcKpNzvjqoXzkT3Aw-xY4iILldlLVjIK0HcrjLFV3eBgggc6S6i2qh_OB7A0xS9-ocl1kmV0CxyuheRn8zHOqCK3wUQhGSTn34tBaqZ5l3ZeOzZYik834/s1600/Picture+034.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmTlP9nWZaxI5GSLcG4FI2O4kcKpNzvjqoXzkT3Aw-xY4iILldlLVjIK0HcrjLFV3eBgggc6S6i2qh_OB7A0xS9-ocl1kmV0CxyuheRn8zHOqCK3wUQhGSTn34tBaqZ5l3ZeOzZYik834/s400/Picture+034.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">මේ ෆොටෝ එක මම ගත්තෙ... 2010දි...</span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://i.ytimg.com/vi/4vi0Xk89BYY/maxresdefault.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://i.ytimg.com/vi/4vi0Xk89BYY/maxresdefault.jpg" height="225" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">මේ එතනම දැන්... (ගත්තෙ <a href="http://i.ytimg.com/vi/4vi0Xk89BYY/maxresdefault.jpg" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">හයිවේ ආපු මුල් දවස් වල, ඕව දිහා ටිකක් විවේචනයෙන් බලන කෙනෙක් මාත් එක්ක කිව්ව කතාවක් මේ. ඉස්සර කොළඹ ඉඳන් ගාල්ලට යන්න පැය තුනක් ගියාලු. දැන් කට්ටිය පැයෙන් ගිහින් පැය දෙකක් ඒ ගමන ගැන කතා කර කර ඉන්නවලු. ඒ නිසා හයිවේ හැදුණා කියලා අපේ අයගෙ කාලය </span><span style="font-size: large;">ඉතුරු වීමක් හරි </span><span style="font-size: large;">ඵලදායිතාවය වැඩි වීමක් හරි නම් බලාපොරොත්තු වෙන්න බෑ කියලා තමයි එයා කියන්නෙ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කාලය </span><span style="font-size: large;">ඉතුරු වීමයි </span><span style="font-size: large;">ඵලදායිතාවයයි කෙසේ වෙත</span><span style="font-size: large;">ත් හයිවේ නිසා අපේ ජීවිත වල සමහර දේවල් වෙනස් වෙලා කියන එක නම් බැහැර කරන්න බෑ. ඉස්සර </span><span style="font-size: large;">ප්රායෝගික හේතු මත </span><span style="font-size: large;">කරන්න බෑ කියලා අත ඇරලා දාන දේවල් දැන් හයිවේ නිසා කරන්න පුලුවන් වෙලා තියෙනවා. මේ ඒ ගැන කතා තුනක්.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">පළවෙනි කතාව</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කොට්ටාව පැත්තෙ පදිංචි </span><span style="font-size: large;">කෙනෙක්ට නිවාඩු දවසක උදේ වරුවෙ </span><span style="font-size: large;">හිටපු ගමන් අාතල් එකක් ගන්න හිතිල, </span><span style="font-size: large;">සෙට් එකත් එක්ක මාතර ගිහින් </span><span style="font-size: large;">(පොල්හේනෙද කොහෙද) </span><span style="font-size: large;">නාලා, දවල් කෑමට ආයෙ ගෙදරත් ආව කියලා මාත් එක්ක කිව්ව. ඒ වගේ ආතල් ඉතින් </span><span style="font-size: large;">හයිවේ එක නිසාම තමයි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දෙවෙනි කතාව</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මාතර තිබුණ වැඩසටහනකට හයිවේ එකේම ඇවිත් දවල් කෑමත් හෝටලෙන් ගත්තට පස්සෙ අපේ ටීම් එකේ එක්කෙනෙක්ට ටිකක් අසනීප වුණා. ඉස්සර නම් ඔහොම දෙයක් වුණාම එක්කො මාතරට නැත්නම් වැඩිම වුණොත් කරාපිටියට එක්කගෙන යයි. ඒත් ප්රතිකාරත් හොඳයි, වයිෆ්ටත් බලන්න එන්න ලේසියි කියලා, </span><span style="font-size: large;">ජයවර්ධනපුර හොස්පිටල් එකට ඇඩ්මිට් කරන්න තීරණේ කරලා හැරෙන තැපෑලෙන්ම තව දෙන්නෙකුත් එක්ක පිටත් කරේ </span><span style="font-size: large;">හයිවේ එක නිසාම තමයි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">තුන්වෙනි කතාව</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ජොබ් එකට ඉන්ටවීව් එන්න කියලා ලියුමකුයි හොඳම යාලුවෙක්ගෙ වෙඩින් කාඩ් එකයි දෙකම ලැබුණෙ එකම දවසෙ නොවුණාට දෙකම වැටිල තිබ්බෙ එකම දවසට. ඉන්ටවීව් රාජගිරියෙ, වෙඩිම ගාල්ලෙ. ඒත් දෙකෙන් එකක් විතරක් තෝර නොගෙන, </span><span style="font-size: large;">ඉන්ටවීව් එකටත් ඉඳලා (ඒක පාස් හොඳේ) මහරගම-ගාල්ල බස් එකක නැගල, ගාල්ලටත් ටිකක් එහා තිබ්බ හොටෙල් එකට කපල් එක පිටත් වෙන්න කලින් යන්න</span><span style="font-size: large;"> පුලුවන් වුණෙත් </span><span style="font-size: large;">හයිවේ එක නිසාම තමයි.</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-10682296157722520712015-07-04T11:41:00.002+05:302015-09-29T11:55:43.991+05:30මීටර් ටැක්සි<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">බ්රහස්පතින්ද උදේ නැගිට්ටම ඇස් දෙක ඇරගන්නත් අමාරුයි. රෑ ඉඳන් ඇස් රිදි රිදී තිබ්බෙ. ඇස් ලෙඩ ද කියල තිබ්බ සැකේ උදේම කන්ෆර්ම් උනා.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">එහෙනම් අද නෝ වැඩ. උදේම </span><span style="font-size: large;">නුගේගොඩ </span><span style="font-size: large;">ගියා වයිෆ් එක්ක බේත් ගන්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඇස් ලෙඩ තමයි. ඇහැට දාන්නයි බොන්නයි බේත් දෙන්නම්. දවස් දෙකකින් ආයෙ ඇවිත් පෙන්නන්න. ගාන රුපියල් දාහයි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඩොක්ට වයිෆ්ටත් බෝ වෙයි එහෙනම් නේද.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔව් ඔව්. බෝ උනොත් එන්නකො.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">බේත් අරන් එලියට බහින කොටම හෙන වැස්සක්. වැස්සෙම ෆුඩ් සිටිය ගාවට දුවල ගිහින් බඩු ටිකකුත් අරන් එතනම ත්රී වීල් එකකට කතා කරා. මීටර් ටැක්සියක්.</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2e8uLoxK_9G8eHAc9H1SoaKUaDPWJnYIzkv7DbVq6QKc_e_YbUG2lsTi6gRt_6kkaQ1v2xioNvuq51ZwWpi-UwR83V6i9FfNE7KVkAlRaTZZsD0S5xsXz7wYHdmieKhF-a7PXUt8Nl1E/s1600/Metered-Taxi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="298" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2e8uLoxK_9G8eHAc9H1SoaKUaDPWJnYIzkv7DbVq6QKc_e_YbUG2lsTi6gRt_6kkaQ1v2xioNvuq51ZwWpi-UwR83V6i9FfNE7KVkAlRaTZZsD0S5xsXz7wYHdmieKhF-a7PXUt8Nl1E/s400/Metered-Taxi.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">මීටර් ටැක්සි දැන් හැම තැනම (ගත්තෙ <a href="http://www.sundaytimes.lk/121007/plus/letters-to-the-editor-14-15201.html" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large; text-align: justify;">විජයබා මාවතට.</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">රුපියල් සීයක් ගන්නව.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">හා කමක් නෑ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වැස්ස නිසා නැග්ගට මට මල පැනල. යකෝ මුන් මීටර් කියල ගහගෙන දුවන්නෙ. ඒ උනාට මීටර් ඕෆ්. වැස්ස වෙලාවට හොඳට ගාන කපනව. හිතින් බැන බැන ගෙදර ආව.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">සිකුරාද දවල් වෙන කොට වයිෆ්ටත් හැදිල ඇස් ලෙඩ. ආයෙ ගියා බේත් ගන්න. ආයෙ දාහයි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඩොක්ට මටත් ඊයෙ හැදිල බේත් ගත්ත. හෙට ආයෙ එන්න කීව. දැන් මේ වයිෆ්ට හැදුන නිසා ආවෙ. හෙටත් මම එන්න ඕනිද ඩොක්ට.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔව් ඔව්. හෙට ආවම බලමුකො.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අද නම් නගින්නෙ නෑ මෙතන තියෙන මීටර් ටැක්සි වල. උන්ට පේන්නම පාරෙ යන එකක් නවත්තල නගිනව. එතකොට කඩා පැනල කියයිනෙ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">නෑ නෑ ඒවයෙ නගින්න දෙන්නෙ නෑ. මේකෙ නගින්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">එතකොට මාත් කියනව හොඳවයින් දෙකක්.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔයාල මීටර් කියල නම ගහගෙන නිකන්නෙ දුවන්නෙ. මෙතන ඉඳන් විජයබා මාවතට අසූවක් වත් නෑ මීටරේ දාගෙන දිව්වොත්. ඒ උනාට ඊයෙත් මගෙන් සීයක් ගත්ත. ඒ නිසා මම ඔයාල එක්ක යන්නෙ නෑ. මම කැමති එකක යන්න දෙන්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒ උනාට එහෙම කියන්න උනේ නෑ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අපි බස් එකේ යමු අනේ. මට එච්චර අමාරු නෑ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඉතින් බස් එකේ ගෙදර ආව.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">සෙනසුරාද උදේ ආයෙ ගියා ඇස් පෙන්නන්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දැන් අඩුයි. මේ බේත් ඉවර වුනාම බොන්න තව බේත් ටිකක් දෙන්නම්. ඇහැට දාන ඒව දිගටම දාන්න. අද අටසීයයි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">බේත් අරන් වයිෆ් ලියල දීපු බඩු ලිස්ට් එක ගන්න ෆුඩ් සිටියට රිංගුව. එකින් එක එකතු කරල ගන්න අන්තිමේ බලන කොට හෙන බඩු මල්ලක්.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">බස් එකේ යන්න හිටියට බැරි වෙයි වගේ. අදත් ත්රී වීල් එකක තමයි යන්න වෙන්නෙ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">එලියට ඇවිත් එතන ත්රී වීල් පාක් එකේ එකකටම නැග්ග.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">විජයබා මාවතට.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">සීයක් ගන්නව.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කමක් නෑ යං.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අද ටවුමෙම ලයිට් නෑ මහත්තය. බලන්නකො කලර් ලයිටුත් වැඩ නැති නිසා ට්රැපිකුත් නෑ අද.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒක තමයි නේද.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අදත් සීයක් ගෙවල ගේ ලඟින් බැහැගත්ත.</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV_SP4m-KiQTfTd3eI0fpcqL0PUzi-offPnBs59i80sFovUd9TGteQbrQrzqm4x4Ar2Fs-1S6kdkhaFBJmETiquWm4NvX0U-_qwJPW0eFtDtJsT1vzHPJ7pXiaBPmKsPykt2wCrn3C82A/s1600/Map.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV_SP4m-KiQTfTd3eI0fpcqL0PUzi-offPnBs59i80sFovUd9TGteQbrQrzqm4x4Ar2Fs-1S6kdkhaFBJmETiquWm4NvX0U-_qwJPW0eFtDtJsT1vzHPJ7pXiaBPmKsPykt2wCrn3C82A/s640/Map.png" width="451" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">කිලෝ මීටර් 1.3ට තමයි මේ රුපියල් සීය (ගත්තෙ <a href="https://www.google.lk/maps/dir/Cargills+Food+City/Wijayaba+Mawatha/@6.8768193,79.8894653,16z/data=!4m19!4m18!1m10!1m1!1s0x0:0x8d7b54db15c89539!2m2!1d79.890345!2d6.872547!3m4!1m2!1d79.890712!2d6.8784498!3s0x3ae25a389061a539:0x3b482f58c90deca7!1m5!1m1!1s0x3ae25a39b3e6a7e7:0x391ad39dfd2f812d!2m2!1d79.8874176!2d6.8808324!3e0" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-58850403732215030332015-02-14T12:54:00.004+05:302015-09-29T11:56:03.266+05:30එක මග ගියත්<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">එක මග ඇවිද ගිය අප</span><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ඉවසනු බැරිම තැන</span><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">දෙමගක ගියත් මෙතැනින්</span><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">යළි මා හා එක මග යන්න</span><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ඇය එන තුරු</span><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">බලා සිටිමි මම</span><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: SI-LK; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">මෙතැන</span></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><b>.</b></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOcDKQ2ERHO7cRgGhP_Uk_7EW4M6UFM2EWKeU_VW2HpVe1DS9MMhcvdqN5T111V6uf8ext5wE1l689LWvBhZLPoKjFRn6RSkn7bs6J_6PZ_zVAyhk3UOtOIdhDbMhrCTQHrTgioNKIfJc/s1600/Untitled.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="340" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOcDKQ2ERHO7cRgGhP_Uk_7EW4M6UFM2EWKeU_VW2HpVe1DS9MMhcvdqN5T111V6uf8ext5wE1l689LWvBhZLPoKjFRn6RSkn7bs6J_6PZ_zVAyhk3UOtOIdhDbMhrCTQHrTgioNKIfJc/s1600/Untitled.png" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">පින්තූරෙ <a href="http://presumptivephilospher.blogspot.com/2013/02/the-presumptive-philosopher.html" target="_blank">මෙතන</a> තිබ්බෙ හොඳේ</span></td></tr>
</tbody></table>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-31417725803164114382014-10-25T12:28:00.000+05:302015-09-29T11:56:30.430+05:30හෙන්රි පේදිරිස්<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">හෙන්රි පේදිරිස් කියන්නෙ කවුද? </span><br />
<ul>
<li><span style="font-size: large;">ලංකාවෙ සල්ලිකාර ඉහළ පැළැන්තියේ පවුලක තරුණයෙක්</span></li>
<li><span style="font-size: large;">බ්රිතාන්ය පාලන සමයේ කොළඹ නගර ආරක්ෂක බලමුළුවේ (Colombo Town Guard) නිලධාරියෙක්</span></li>
<li><span style="font-size: large;">1915 සිංහල-මුස්ලිම් කෝලාහලය වෙලාවෙදි ගැටුම් කිහිපයක් අවි බලයෙන් නැතුව සාකච්ඡාවෙන් ගොඩ දාපු කෙනෙක්</span></li>
<li><span style="font-size: large;">ඒ කරුණ උපයෝගී කරගෙන ඔහුගේ විරුද්ධවාදීන් විසින් බොරු පැමිණිලි යටතේ රාජ්ය ද්රෝහියකු ලෙස නම් කර හමුදා අධිකරණයකින් වරදකරු කර වෙඩි තබා ඝාතනය කරන ලද නිලධාරියෙක්</span></li>
<li><span style="font-size: large;">ඒ හේතුව නිසාම ලංකාවේ නිදහස් ව්යාපාරයේ වැදගත් තැනක් හිමි කර ගත්ත චරිතයක්</span><span style="font-size: large;"><br /></span></li>
</ul>
<span style="font-size: large;">(වැඩි විස්තර මේ <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Henry_Pedris#Legacy" target="_blank">විකියෙන්</a>)</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ඒත් මම මේ කියන්න ආවෙ ඒ ගැන නෙවෙයි. ඒ කියන්නෙ හෙන්රි පේදිරිස් කියන පුද්ගලයා ගැන නෙවෙයි. </span><span style="font-size: large;">කොළඹ හැව්ලොක් ටවුමේ ඔහුගේ ප්රතිමාව අසලම පිහිටා තියෙන ඔහුගේ නමින් නම් කර තිබෙන ක්රීඩාංගණය ගැන. හරියටම කිව්වොත් ඒ ක්රීඩාංගණය හා බැඳිච්ච මගේ පළවෙනි ජොබ් එකේ අමතක නොවන කාල පරිච්ඡේදයක් ගැන.</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">"ගම්ලත්... ඔයාව තමයි හෙන්රි පේදිරිස් ප්රොජෙක්ට් එකේ සයිට් ඉංජිනියර් කරන්න ඉන්නෙ... මේ සතියෙම ගිහින් තැන බලාගන්න... ඩ්රෝවිං ටිකත් රෙඩි වෙයි ඉක්මණටම... ආමි එකෙන් සයිට් එක ක්ලියර් කරල දුන්න ගමන් වැඩ පටන් ගන්න ඕනි... ඒකට ප්ලෑන් එකක් හදන්න... හදල මගෙත් එක්ක ඩිස්කස් කරන්න..."</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔන්න මගෙ ඇපොයින්ට්මන්ට් එක.</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ඉතින් කිව්ව විදියට මාත් ගියා සයිට් එක බලන්න. හැව්ලොක් පාර අයිනෙම තිබුණ පරණ පැවිලියන් එක කඩල එතන අලුතෙන් බාස්කට්බෝල් කෝට් එකක් එක්ක පැවිලියන් එකක් හදන්න තමයි තිබුණෙ. කෝට් එක ආමි එකෙන්. පැවිලියන් එක අපෙන්.</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ඒක හදන අතරෙ එහා පැත්තෙ ලොකු ග්රවුන්ඩ් එකේ හැමදාම මොකක් හරි ඉස්කෝලෙක ස්පෝට්ස්මීට් එකක්. අවුරුද්දෙ පළවෙනි වාරෙ නිසා. කොළඹ ඉස්කෝල ගොඩකට තමන්ගෙම කියල පිට්ටනියක් නැති බව මම දැනගත්තෙ ඒකෙන් තමයි.</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ආමි එකෙන් සයිට් එක ක්ලියර් කරල වල ගොඩැලි නැති වෙන්න අලුතෙන්ම පස් පුරවල දුන්නට පස්සෙ සයිට් එක මෙන්න මේ වගේ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipB23Ucw0QLKn8i5L9HgJzCW_Ccb1cRkPvyNQN9ollHMIUFXuoJIlyy8VbXB_jOosPGZ46V6PJU3m7XZHaQSrmHCetJHaqkL0GHmcXphzFx8FVQHCZ56k0tztEWt_XP7JYHK8zVwFB4q8/s1600/DSC04093.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipB23Ucw0QLKn8i5L9HgJzCW_Ccb1cRkPvyNQN9ollHMIUFXuoJIlyy8VbXB_jOosPGZ46V6PJU3m7XZHaQSrmHCetJHaqkL0GHmcXphzFx8FVQHCZ56k0tztEWt_XP7JYHK8zVwFB4q8/s1600/DSC04093.JPG" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">පිරවූ නැවුම් පස...</span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<span style="font-size: large;">අයියෝ ඉතින් ආකිටෙක්ගෙ ඩිසයින් එකට ස්ට්රක්චරල් ඉංජිනියර් එයාගෙ ඩිසයින් එක කරල දුන්නම මට ඒක මෙතන හදන්නනෙ තියෙන්නෙ. හැබැයි වැඩේ ඒ තරම් සිම්පල් වගේ හිතුණෙ මට අත්දැකීම් නැති නිසා කියල තේරුම් ගන්න ඒ හැටි දවසක් ගියෙ නෑ.</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">වැඩට ඕනි කරන බඩු ගේන්න, ලේබර්ස්ලා හොයා ගන්න, උන්ට ඉන්න වෙනම තැන් හදල දෙන්න, බඩු ටික හොරුන්ගෙනුයි සයිට් එකේම වැඩ කරන උන්ගෙනුයි ආරක්ෂා කරගන්න, ප්රෝග්රෑම් එකට අනුව ප්රොග්රෙස් පෙන්නන්න, වැටේ කොලිටි එක අඩු නොවෙන්න වග බලා ගන්න, ඩිරෙක්ට් ලේබර්ස්ලගෙන් උපරිම අවුට්පුට් එක ගන්න, සබාල එක්ක කෝඩිනේට් කරල උන්ගෙන් වැඩ ටික කරගන්න, ආදී වශයෙන් මෙකී නොකී වැඩ කොච්චරක්ද.</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ඒ මදිවට මට සුපවයිසර් කෙනෙකුත් නෑ, එස්කේ කෙනෙකුත් නෑ, සයිට් කියුඑස් කෙනෙකුත් නෑ, පෙටි කෑෂ් කරන්න කෙනෙකුත් නෑ, මොකෙක්වත් නෑ. අන්තිමට වැඩ බලන්නෙත් මම, බඩු ඉෂූ කරන්නෙත් මම, වැඩ වල රෙකෝඩ් තියා ගන්නෙත් මම, ලේබර් ඇටෙන්ඩන්ස් බලන්නෙත් මම, උන්ට ඩේලි එක්ස්පෙන්ස් වලට සල්ලි අරන් යන්නෙත් මම, හැමදාම හම්බ වෙච්ච ගානයි වියදම් වෙච්ච ගානයි බැලන්ස් කරන්නෙත් මම. කොටින්ම දේවාලයේ දෙයියොත් මම, කපුවත් මම, ආතුරයත් මමම තමයි.</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ඔය අතරෙ එක එක ස්ටේජ් වලදි සයිට් එක තිබුණ හැටි තමයි මේ.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyX3L7I0AbwlJaMWgsbWYN_HxB2MEX_d87qkChOymJ3DWkEBsjWaWa7xjNB_JRIrpmyqh7HYCOldPMnF2gMA-1gd9hwJAiSmfS-BDAqJpM0K6PuaPV9SkziIiMi0oX0oOQPRufzIVd6Lk/s1600/Photo-0061+(2).jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyX3L7I0AbwlJaMWgsbWYN_HxB2MEX_d87qkChOymJ3DWkEBsjWaWa7xjNB_JRIrpmyqh7HYCOldPMnF2gMA-1gd9hwJAiSmfS-BDAqJpM0K6PuaPV9SkziIiMi0oX0oOQPRufzIVd6Lk/s1600/Photo-0061+(2).jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ස්ට්රිප් ෆුටින් එක දාන්න කැපුව හැටි...</span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSdRwU0aKDRGB1ey2tjIiW1A7ZYqXaOwskSGpsLPUZol3Awq1Auzjwbpa-6SWiaOmOBxev82utnI3pObCk6bWbsrnk3Tk1yrSyU6zAOou3HvoPq1uUV0lFyTXldX6jQquQ6ty9wex4YN4/s1600/Photo-0112.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSdRwU0aKDRGB1ey2tjIiW1A7ZYqXaOwskSGpsLPUZol3Awq1Auzjwbpa-6SWiaOmOBxev82utnI3pObCk6bWbsrnk3Tk1yrSyU6zAOou3HvoPq1uUV0lFyTXldX6jQquQ6ty9wex4YN4/s1600/Photo-0112.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">අවුරුද්දට ගම්බිම් වල යන්න කලින් ස්ට්රිප් එක දාලයි ගියේ...</span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnmpDPhKC10aUQMkdyJduRdSqo97r1ax_mTa7ZvWcIPJrBbxTul3gdaf6IHujJaiTYpEYex2kyfKepBIkaXvwOu4CxaEBEeLS5GPUnOkTLXdfPwst5lmY5V0E59QhVmXTk0pO0251bO1E/s1600/photo1815.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnmpDPhKC10aUQMkdyJduRdSqo97r1ax_mTa7ZvWcIPJrBbxTul3gdaf6IHujJaiTYpEYex2kyfKepBIkaXvwOu4CxaEBEeLS5GPUnOkTLXdfPwst5lmY5V0E59QhVmXTk0pO0251bO1E/s1600/photo1815.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">කොන්ක්රීට්...</span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDhrw74dPFPGCQwBSx4OpyHvU0tuW2nok2NuF1crec_q8SKN-UlZqcvBwScscNsIB108xifWvqfTVYmTBPAw7DmknRfPh9HSXx1wTAIehPQDDgA8wHcreV_KJGbx39Yj4O1KaWWyBcw_4/s1600/Photo-0058+(2).jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDhrw74dPFPGCQwBSx4OpyHvU0tuW2nok2NuF1crec_q8SKN-UlZqcvBwScscNsIB108xifWvqfTVYmTBPAw7DmknRfPh9HSXx1wTAIehPQDDgA8wHcreV_KJGbx39Yj4O1KaWWyBcw_4/s1600/Photo-0058+(2).jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">තවත් කොන්ක්රීට්...</span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSX5cGNqTxcuXFO26E22P8jpG1so0EQzX34iUPNyjKgd8uqjYZAp9hZ_Nh7fJqxh-zfHe5dRzc9Noc5xMV8e1yHm9x14LR_SCK62VvgXfCEaP9rKHVOjFOIr7D8B6dJfVqIWrhFBaOWi0/s1600/Photo-0028.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSX5cGNqTxcuXFO26E22P8jpG1so0EQzX34iUPNyjKgd8uqjYZAp9hZ_Nh7fJqxh-zfHe5dRzc9Noc5xMV8e1yHm9x14LR_SCK62VvgXfCEaP9rKHVOjFOIr7D8B6dJfVqIWrhFBaOWi0/s1600/Photo-0028.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">තව තවත් කොන්ක්රීට්...</span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXdyyuJ25Icm3fWQ7eIMJy1ONoLlr6NTWLsmQxGUaFPxf6Si2Z_JuaG_yENn9RU7eJ6XJevzzv9N9NltICN-TttXvBOJWhQj6vHV4ts09_fdeTeyDx2OiqKVN1uJGZ9Zai8wIXztjVLMg/s1600/photo2198.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXdyyuJ25Icm3fWQ7eIMJy1ONoLlr6NTWLsmQxGUaFPxf6Si2Z_JuaG_yENn9RU7eJ6XJevzzv9N9NltICN-TttXvBOJWhQj6vHV4ts09_fdeTeyDx2OiqKVN1uJGZ9Zai8wIXztjVLMg/s1600/photo2198.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">තව </span><span style="font-size: small;">තව තවත් කොන්ක්රීට්...</span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1QSxcBinWdIgl_yWHh3DNZm45I3URWa0lih9Cypy75__CA22TzznjbIDEPSDHX9R-VLeNk-KChs84KrLYhHSkbL4XhkCS_w_wE-nX8JXZC-Tx1DWLwokwj_AlvqES9tv9k1jq_poEcwE/s1600/photo2188.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1QSxcBinWdIgl_yWHh3DNZm45I3URWa0lih9Cypy75__CA22TzznjbIDEPSDHX9R-VLeNk-KChs84KrLYhHSkbL4XhkCS_w_wE-nX8JXZC-Tx1DWLwokwj_AlvqES9tv9k1jq_poEcwE/s1600/photo2188.jpg" width="300" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ඔය අස්සෙ පොඩි පොඩි වැරදි වුණාම ඒව හදන්නත් එපැයි...</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">කොහොම වුණත් වැඩ එකින් එක කෙරිල ඉවර වෙන කොට ෆයිනල් ප්රොඩක්ට් එක ග්රවුන්ඩ් එකේ ටිකින් ටික හැදෙන කොට හිතට පුදුම සතුටක් දැනෙනව. ඔය විදියට මගක් දුර කරගෙන ආවම පැවිලියන් එක මෙන්න මේ වගේ ඔන්න.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAjE6F_y6vD-_vjz5HJOwctHN8UpmxSBtkzR3mk7tjyJFBlFrcqadqoyTr0yA6EWRjkC8reV2veQAH146UACPitb7hx79bbUkTKyW70TOZLVsFcRz-NEQ_zXgkkM5JBNQLbK7ZLc6jHf4/s1600/photo2216.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAjE6F_y6vD-_vjz5HJOwctHN8UpmxSBtkzR3mk7tjyJFBlFrcqadqoyTr0yA6EWRjkC8reV2veQAH146UACPitb7hx79bbUkTKyW70TOZLVsFcRz-NEQ_zXgkkM5JBNQLbK7ZLc6jHf4/s1600/photo2216.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">දැන් නම් පැවිලියන් එකක ලුක් එකක් තියෙනව නේද...</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">වැඩේ ඉවරයක්ම කරල බාර දීල යන්න තරම් මට වාසනාවක් නැති වුණත් අදටත් ඉඳල හිටල හැව්ලොක් පාරෙන් යද්දි මෙන්න මේ වගේ පේන කොට අමුතුම හැඟීමක් දැනෙනව මට.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijGM08pChSQ8VJp1UZRyHgEaYkI_MM9ri06I3ebSB0JhyphenhyphenjOYRCdm7ztixRlxfHHA72rbWo4_dnPVWId8HQ6PbXhhht-RId3lUVm_WjGKOjSDQB8VplVNN9pCBaApB72PczYI57L4-cJTo/s1600/10521730_807030762674768_6747443344980440743_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijGM08pChSQ8VJp1UZRyHgEaYkI_MM9ri06I3ebSB0JhyphenhyphenjOYRCdm7ztixRlxfHHA72rbWo4_dnPVWId8HQ6PbXhhht-RId3lUVm_WjGKOjSDQB8VplVNN9pCBaApB72PczYI57L4-cJTo/s1600/10521730_807030762674768_6747443344980440743_o.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ඇත්තටම මේක මගෙ සයිට් එකක් වෙලා තිබුණ කියල හිතාගන්නත් බෑ... (ගත්තෙ <a href="https://www.facebook.com/HSCBlues" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">ආ... කියන්න අමතක වුණා. පහුගිය කාලෙ ආපු කොස්තාපල් පුඤ්ඤසෝම ෆිල්ම් එකේ අර අන්කල් කෙනෙක් කලිසම නැතුව යන සීන් එකක් තියෙන්නෙ බස් හෝල්ට් එකක් ගාව. අන්න ඒකෙ හොඳට පේනව මගෙ සයිට් එක. </span><span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;">අපරාදෙ. </span>ඒ කාලෙ දන්නව නම් ෆිල්ම් එකක් එතන ෂූට් කරනව කියල මාත් මූණ ඔබා ගන්නව කොහොම හරි.</span><span style="font-size: large;"> </span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com13tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-74221408784012875772014-10-02T21:07:00.003+05:302014-10-25T11:12:12.852+05:30පාවෙන කඩේ සහ කොළඹ කාක්කෝ<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම කාක්කෙක්. හැබැයි නිකම්ම කාක්කෙක් නෙවෙයි. කොළඹ කාක්කෙක් හරිය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අපි ඉතින් අතනිනුයි මෙතනිනුයි හැම තැනින්ම අහුවෙන ජරාවක් කාල ජීවිතේ ගැට ගහගත්ත අහිංසක කාක්කොනෙ. මොකෝ කොළඹ කියල අපට සුපිරි කෑම ලැබෙන එකක්යැ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒත් දැන් කොළඹ සෑහෙන්න වෙනස් වෙලානෙ. ජරාවට තිබුණ තැන් ගොඩක් දැන් ලස්සන වෙලා. ඉස්සර වගේ නෙවෙයි දැන් කොළඹට එන මිනිස්සුන්ට වුණත් බලන්න යන්න, විවේකයක් ගන්න, කන්න බොන්න කොච්චර තැන් තියෙනවද. ඕවයින් ඔය අන්තිමට කියපු තැන් තමයි අපට ගොඩක්ම වැදගත්. මොකද අපි ඉතින් මිනිස්සු කාල ඉතුරු වෙච්ච දෙයක් කාල ඉන්න කාක්කොනෙ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඉතින් කොළඹ අපට දැන් හොඳට කන්න අලුත්ම තැනක් ලැබිල තියෙනව. පිටකොටුවෙ පාවෙන කඩේ. මේ දවස් ටිකේ සෙට් එකත් එක්ක මම එතනම තමයි ඉන්නෙ. මොකද ඉතින් දවසකට දෙනෝදාහක් මිනිස්සු ගැවසෙන පිටකොටුවෙ හොඳට කෑමක්වත් කන්න කියල මිනිස්සුන්ට තියෙන තැන නිසා කොයි වෙලෙත් කෑම කන්න එන මිනිස්සුන්ගෙන් අඩුවක් නෑනෙ මෙතන.</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://www.yamu.lk/wp-content/uploads/2014/08/DSCF9268-600x400.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://www.yamu.lk/wp-content/uploads/2014/08/DSCF9268-600x400.jpg" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">මෙතන තමයි අපේ තැන... (ගත්තෙ <a href="http://www.yamu.lk/wp-content/uploads/2014/08/DSCF9268-600x400.jpg" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">හැබැයි ඉතින් මෙතන මිනිස්සුන්ට කාල ඉතුරු වෙන කෑම දාන්න වෙනම භාජනත් තියල හැම ගහකම බෝඩ් එකකුත් ගහල තියෙන්නෙ ඉතුරු වෙන ඒව ඒ භාජන වලටම දාන්න කියල. ඒව නිතර නිතර පිරිසිදු කරන්න අංකල්ල ඇන්ටිල කට්ටියකුත් වෙනම දාලයි තියෙන්නෙ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කාල බීල ඉවර වෙච්ච කට්ටිය ඉතුරු වෙච්ච ඒව හරියටම ඒ භාජන වලටම දාල යන්න යනව. ඔන්න ඕකනෙ බැරි ඉතින්. එතකොට අපි කන්නෙ කොහොමද.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">හැබැයි මේ ළඟදි දවසක මරු වැඩක් වුණා. හතර දෙනෙක්ගෙ පවුලක් ඇවිත් ෆ්රයිඩ් රයිස් හතරක්ම අරන් වාඩි වුණා අර ලස්සන රතු පාට හට් එකක් යට. අම්මයි පොඩි පුතයි අම්මගෙ අම්මයි තාත්තයි මගෙ හිතේ. මාත් ඉතින් සෙට් එකත් එක්ක එතනම එහා පැත්තට වෙලා හිටියෙ. කොහෙද අපි ළං වුණත් අර පිරිසිදු කරන ඇන්ටි කෙනෙක් කඩා පනිනවනෙ අපේ ඇඟටම.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒ වුණාට ඉතින් කොකාට වාරයක් එනව නම් තිත්තයාටත් වාරයක් එනව කියනවනෙ. ඒ කොහොම වෙතත් කපුටු අපේ වාරෙ නම් ආව ඉක්මණටම. අනිත් අය කොහොම කරත් අර කියපු පවුල නම් කාල ඉවර වෙච්ච ගමන් ඉතුරු කෑම ටික එහෙමම තියල නැගිටල යන්න ගියා.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අපට ඉතින් ආයෙ බුලත් දෙන්න ඕනයැ. අපි සෙට් එක පැනපු ගමන් වැඩේ දීගෙන ගියා. ඒ වගේ රහ කෑමක් දැක්කම ඉන්න තැනත් අමතක වෙනවනෙ කාට වුණත්. විනාඩියක් ගියෙ නෑ අපේ දැඟලිල්ලට මේසෙ උඩයි බංකු උඩයි බිමයි හැමතැනම ෆ්රයිඩ් රයිස් වැපිරෙන කොට අර ඇන්ටිම කඩා පැනල අපිව එලවල දැම්ම. අපි ටක් ගාල බෙල්ල බේරගෙන පැත්තකට වුණා. ඊට පස්සෙ ඇන්ටි අර පවුලෙ අයටත් බැන බැන එතන අස් කරනව මං බලාගෙන.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම නම් ඉතින් ඒ පවුලට මුළු හදින්ම පින් දීල පොඩ්ඩක් වටපිට බලන කොට මෙන්න බොලේ දැකල පුරුදු මූණක් එ් ළඟම මේසෙක ගෑණු ළමයෙකුත් එක්ක කෑම කනව. අපොයි අර දෙයියන්ගෙ මොකද්ද කියල බ්ලොග් එකක් ලියන්නෙ මෙයා නේද. අනේ ඉතින් මේව බ්ලොග් වල දාන්න තරම් දේවල් නෙවෙයි දෙයියො හොඳේ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<u><span style="font-size: large;">ප.ලි.</span></u></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">(1) දෙයියා ගිය සතියේ අත්දුටු ඇත්ත කතාවකි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">(2) "පාවෙන කඩේ" දෙයියගෙ වෙන්ට නෝනගෙන් ණයට ගත් යෙදුමකි.</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-63833780259192869092014-07-28T21:49:00.000+05:302014-07-28T21:50:24.286+05:30ගැමිදිරිය 3 - අහිංසක ආරාධනාවක්<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කන්ටැක්ට්ස් වල සේව් කරල නැති එටිසලාට් නම්බර් එකකින් කෝල් එකක්. මොකක් හරි ප්රොමෝෂන් එකක්ද දන්නෑනෙ. මාත් ගත්ත.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"හෙලෝ"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"හෙලෝ, ගම්ලත් මහත්තයද"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මළ කෙළියයි. නමත් දන්නවනෙ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"ඔව්, කවුද මේ"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"මේ ගැමිදිරියෙ ඉංජිනේරු මහත්තය නේද"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කාගෙ හරි බයිටක්ද දන්නෙත් නෑ. විස්තරත් දන්නවනෙ මං ගැන.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"ඔව් ඔව්. කවුද මේ කතා කරන්නෙ"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"මහත්තය අපේ අල්ගොඩ ජල ව්යාපෘතිය විවෘත කරන උත්සවේ තියෙනව. ඒකට ආරාධනා කරන්න කතා කරේ. මම අල්ගොඩ සංවිධානයේ සභාපති"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒ විස්තරයත් සමග මගේ සිත අතීතයට දිව ගියේ වේගයෙනි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කලින් කොටස් දෙකකින්ම විස්තර කරපු (<a href="http://deyyangeratey.blogspot.com/2013/10/1.html" target="_blank">1 කොටස</a>, <a href="http://deyyangeratey.blogspot.com/2014/03/2.html" target="_blank">2 කොටස</a>) ගැමිදිරිය ව්යාපෘතියෙ ඉන්න කාලෙ සම්බන්ධ වෙන්න ලැබුණ හොඳම වැඩක් ගමයි මේ අල්ගොඩ ජල ව්යාපෘතිය කියන්නෙ. මේ ගමට යන්න නම් දෙහිඕවිට-දැරණියගල පාරෙ ටික දුරක් ගියාම දකුණු පැත්තට තියෙන මහඔය වතුයායට යන පාරෙ යන්න ඕනි. රබර් වතු මැදින් වැටුණු වංගු ගැහුණු පාරක් වෙච්ච මේ පාර නම් මම ගැමිදිරියෙ ඉද්දි ගිහින් තියෙන ගොඩක් පාරවල් වලට වඩා හොඳ පාරක් බව නම් කියන්නම ඕනි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අල්ගොඩ කිව්වම ඇත්තටම ග්රාමීය සංවිධාන දෙකක් තියෙනව. එයින් වඩාත් සාර්ථකව ක්රියාත්මක වුණ අල්ගොඩ එකමුතු සංවිධානය ගැන තමයි මේ කියන්නෙ. මේ සංවිධානයට වතුයායේ පදිංචි දෙමළ පවුල් වගේම ඒ ආශ්රිතව තිබුණු ගම්මානයේ පදිංචි සිංහල පවුලුත් අයත් වුණා. ඒත් කිසිම භේදයකින් තොරව ගැමිදිරිය ව්යාපෘතියේ ප්රතිලාභ බෙදාගෙන සාර්ථක ගමනක් ගිය ගමක් නිසා ව්යාපෘතියේ ප්රගතිය බලාගන්න කොළඹ ප්රධාන කාර්යාලයෙන් හරි ලෝක බැංකුවෙන් හරි වෙන මොන තැනකින් හරි එන ඕනි කෙනෙකුට කිසිම බයකින් තොරව පෙන්නන්න පුළුවන්කම තිබුණු ගමක් තමයි මේක. ඉතින් මේ කියන ජල ව්යාපෘතිය පටන් ගන්න කලින්ම දන්නව ඒක නම් හරියටම හරි යන ප්රොජෙක්ට් එකක් කියල. ඒ නිසා මේ කතා කරපු එක්කෙනා ඊළඟට කියපු මේ කතාව නම් බොරුවක් ඔන්න.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"මහත්තය හිටියෙ නැත්නම් අපට මේක කරගන්න හම්බවෙන්නෙ නෑ"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඔන්න කිව්ව කතාවක්. අනේ මම කළේ ඉතින් මේක පටන්ගන්න අවසර ගන්න වතු අධිකාරී හම්බවෙන්න ගිය එකයි වතුර පාර පටන්ගන්න තැනට දෙපාරක්ම කන්දක් බඩගාපු එකයි මුල්ගල තියන්න ගිය එකයි විතරයි. ඒ නිසා ප්රොජෙක්ට් එකේ නියම හිමිකාරයො වෙච්ච චමිලා මිස්, අංජනී මිස් හා රසිකා මිස් මතක් කළේ නැත්නම් ඒක ලොකුම ලොකු අඩුපාඩුවක්.</span><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi64kafkH0Bg712gj4wVunFB7oYYrh7Vb1btd2BX2kR8s6qQZI2v1HmUm2Cd-yhoaC81S0VPEEbqwNoc7MiBluMrbgONIy1saz-uJPBaDm2GUOZFussFsGvPARY6KoSuW0LXexASLHyX3g/s1600/Photo-0061.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi64kafkH0Bg712gj4wVunFB7oYYrh7Vb1btd2BX2kR8s6qQZI2v1HmUm2Cd-yhoaC81S0VPEEbqwNoc7MiBluMrbgONIy1saz-uJPBaDm2GUOZFussFsGvPARY6KoSuW0LXexASLHyX3g/s1600/Photo-0061.jpg" height="300" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">වතුර පාර පටන්ගන්න තැන ගත්ත මේ පොටෝ එක විතරයි මතක් වෙන්නවත් ඉතුරුවෙලා තියෙන්නෙ...<br />හැම හොඳ දේකම වගේ මේකෙත් තියෙන්නෙ මේ වගේ කුඩා සරල පිරිසිදු ආරම්භයක්...</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">"අනේ මම දැන් එතනින් අයින් වෙලත් ගොඩක් කල්නෙ. දැන් මම කොළඹ වැඩ කරන්නෙ. ඒ නිසා මට එන්න වෙන්නෙ නම් නෑ. ව්යාපෘතිය සාර්ථකව කරගත්ත කියල අහපු එකත් ලොකු දෙයක් මට"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඒ ඇරෙන්න ඉතින් මම මොනව කියන්නද ඒ මනුස්සයට. මට උත්සවේට යන්න බැරි වුණත් අනාගතේදි වුණත් දවසක මතක් කරල සතුටු වෙන්න පුළුවන් දෙයක් තමයි ඒක. ගැමිදිරියේ සොඳුරු මතකයක් පිළිබඳ සටහන ඒ විදියට නිමා කරනව එහෙනම්.</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-14666141046258194772014-07-13T15:13:00.004+05:302015-12-20T12:08:23.690+05:30කොළොම්තොට - 3 - කොළඹ-කෝට්ටේ-සීතාවක<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කියෙව්වෙ නැත්නම් <a href="http://deyyangeratey.blogspot.com/2014/07/1.html" target="_blank">පළමු</a> හා <a href="http://deyyangeratey.blogspot.com/2014/07/2.html" target="_blank">දෙවන</a> කොටස් කියවලම එන්නකො.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කොළඹ ඉතිහාසය ගැන ලිපි දෙකක්ම ලිව්වත් කොළඹ ගැන කතා කරද්දි අත හැරල දාන්නම බැරි අතුරු කතා කීපයක් තියෙනව. ඒ එකිනෙකට කිට්ටු බල කේන්ද්රයන් තුනක් වූ කොළඹ-කෝට්ටේ-සීතාවක සම්බන්ධයෙන්. ඉතින් මේ සූදානම ඒ ගැනත් කෙටියෙන් කියල දාන්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ලංකාව එක්සේසත් කළ අවසන් රජතුමා ලෙස සැලකෙන්නෙ කෝට්ටේ රාජධානියේ රජ කළ VI පරාක්රමබාහු රජතුමායි (1415-1467). මේ කතාව පොඩි කාලෙ ඇහුවම මම කල්පනා කළේ ඊට පස්සෙ කාටවත් ඒක කරන්න බැරි වුණ හේතුව මොකක්ද කියල. ඒත් 1505දී පෘතුගීසීන්ගේ පැමිණීමත් ඊට පස්සෙ ක්රමයෙන් සිංහල රාජධානියේ ඇති වූ දුර්වලතා සිය වාසියට හරවා ගනිමින් පෘතුගීසි-ලන්දේසි-ඉංග්රීසි කියන ජාතීන් තුනක් අවුරුදු 443ක් තරම් දිගු කාලයක් අපේ රට යටත් කරගෙන සිටීමත් කියන කාරණා සලකා බැලුවම ඒ ප්රශ්නෙට උත්තරේ ලැබෙනවා. VI පරාක්රමබාහු රජතුමාගෙන් පසුව කෝට්ටේ රජකමට පත් වූ රජවරුන් පහත පරිදි දැක්විය හැකියි.</span></div>
<ul style="text-align: justify;">
<li><span style="font-size: large;">VI බුවනෙකබාහු (සපුමල් කුමරු) (1467-1474)</span></li>
<li><span style="font-size: large;">VII (පණ්ඩිත) පරාක්රමබාහු (1474-1485)</span></li>
<li><span style="font-size: large;">VIII (වීර) පරාක්රමබාහු (1485-1508)</span></li>
<li><span style="font-size: large;">IX (ධර්ම) පරාක්රමබාහු (1508-1519)</span></li>
<li><span style="font-size: large;">VI විජයබාහු (1519-1521)</span></li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මේ කාල වකවානු ගැන විවිධ පරස්පර අදහස් තියෙනවා. කොහොම වුණත් මේ කාලයේ රජ පවුලට විවිධාකාරයෙන් සම්බන්ධකම් තිබූ කුමාරවරුන් අතර ඇති වූ නිරන්තර බල අරගල නිසා එකකු මරා තවෙකකු බලයට පත් වූ වාර බොහොමයි. පෘතුගීසීන් මෙරටට පය තබන්නට පෙර සිටම එවැනි තත්ත්වයක් තිබී ඇති අතර පෘතුගීසීන් ඇතුළු සියලු ආක්රමණිකයන් එය තමන්ගේ වාසියට ඉතාම සාර්ථකව යොදාගෙන තිබෙනවා. ඉන්දීය හෝ වෙනත් කලාපීය ජාතීන් මෙන් නොව මෙරට සංස්කෘතියට ආගමට භාෂාවට ජීවන ක්රමයට සෑම අතින්ම වෙනස් පසුබිමක් ඇති බටහිර ජාතීන් සියවස් පහකට ආසන්න කාලයක් අපේ රට පාලනය කිරීමට සමත් වුණේ ඔවුන්ගේම දක්ෂතාවයකට පමණක් නොවන බවයි මට නම් සිතෙන්නේ.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="font-size: large;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUlu65zn4SYVPBt9Qt2a2CvZotxi2ty4NJqq5w27t1fsHVzdnt1Tw8iv7pIIowtMXcnsmZPOYzDn_KfZG-l3CLZjVb_PQD_HQaiFbIuODvNG63iYYhynqo2VEujQF3Emiy_CSvx6OH_jg/s1600/AlakeshwaraTombs1.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUlu65zn4SYVPBt9Qt2a2CvZotxi2ty4NJqq5w27t1fsHVzdnt1Tw8iv7pIIowtMXcnsmZPOYzDn_KfZG-l3CLZjVb_PQD_HQaiFbIuODvNG63iYYhynqo2VEujQF3Emiy_CSvx6OH_jg/s1600/AlakeshwaraTombs1.JPG" width="400" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">කෝට්ටේ නටබුන්... (ගත්තෙ <a href="http://srilankatravelnotes.com/COLOMBO/ALAKESHWARATOMB/AlakeshwaraTomb.html" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">බටහිර ජාතීන්ට නතු වීමෙන් අනතුරුව අවස්ථා ගණනාවකදී රජ පවුල ඇතුළතින් මතු වූ සාධක නිසා සිංහල රාජධානියේ ක්රමික බිඳවැටීම් සිදු වූවත් එය සනිටුහන් කරන පළමු අවස්ථාව වන්නේ 1521දී සිදු වූ "විජයබා කොල්ලය"යි. එය සිදු වුණේ මේ ආකාරයෙන්.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">1521 වන විට රජ කරමින් සිටි VI විජයබාහු රජතුමාට පළමු බිරිඳගෙන් පුතුන් තිදෙනෙක් සිටියා. ඒ බුවනෙකබාහු, පරරාජසිංහ හා මායාදුන්නේ යනුවෙන්. ඔවුන්ට අමතරව දෙවන බිරිඳගෙන් ලැබුණු පුතා වූ දේවරාජ කුමාරයාට රජකම ලබා දීමට සිය පියා තීරණය කර ඇති බව ආරංචි වූ වැඩිමහල් පුතුන් තිදෙනා, කුලියට ගත් විදේශිකයකු ලවා සිය පියා මැරවූ බවයි සඳහන් වන්නේ. ඒ වන විට පෘතුගීසීන් මෙරට සිටි බැවින් මේ කුමන්ත්රණය සඳහා ඔවුන් සහය වන්නට ඇති. ඇතැම් විට පෙර කී විදේශිකයාද පෘතුගීසි ජාතිකයකු වන්නට ඇති. කෙසේ වෙතත් මෙම සිද්ධියෙන් පසුව මේ කුමාරවරුන් තිදෙනා කෝට්ටේ රාජධානිය කොටස් තුනකට බෙදා ගෙන පාලනය කර ඇත්තේ පහත ආකාරයටයි. </span><br />
<ul>
<li><span style="font-size: large;">බුවනෙකබාහු (VII බුවනෙකබාහු නමින්) (1521-1550) - කෝට්ටේ</span></li>
<li><span style="font-size: large;">පරරාජසිංහ (රයිගම් බණ්ඩාර නමින්) (1521-1538) - රයිගම</span></li>
<li><span style="font-size: large;">මායාදුන්නේ (1521-1581) - සීතාවක</span></li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">විජයබා කොල්ලය නිසා සිංහල රාජධානියේ බලය දුර්වල වීම, පෘතුගීසීන්ට තම බලය කොළඹින් පිටතට ව්යාප්ත කර ගැනීමට පමණක් නොව රජ පවුලේ සාමාජිකයන් බිලී බා ගැනීමටත් අවස්ථාවක් විවර කර දුන්නා. එකම එක රජ කෙනකු යටතේ පමණක් රාජධානියක්ව පැවති රයිගම, රයිගම් බණ්ඩාරගේ මරණයෙන් පසු මායාදුන්නේ විසින් සිතාවකට ඈඳා ගනු ලැබූ අතර ඒ සමග සිය කෝට්ටේ රාජධානිය ආරක්ෂා කර ගැනීමේ අදිටනින් VII බුවනෙකබාහු රජතුමා පෘතුගීසීන්ට පක්ෂ ප්රතිපත්තියක් වෙත යොමු වුණා. ඔහුගේ මරණින් පසු කෝට්ටේ රාජධානියේ රූකඩ පාලකයා බවට පත් කරනු ලැබූ ඔහුගේ මුණුබුරා ලද්දේ අදටත් අප රටේ රූකඩ දේශපාලනඥයින් හැඳින්වීමට භාවිතා වන දොන් ජුවන් ධර්මපාල නාමයයි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙසේ කෝට්ටේ පෘතුගීසි රූකඩ රාජ්යයක් බවට පත් වීම මගින් මේ ප්රදේශ වල සිටි සිංහල ජනතාව සිය රජු ලෙස නිරායාසයෙන්ම යොමු වුණේ මායාදුන්නේ රජතුමන් වෙතටයි. එම ජනතා සහයෝගයෙන් ශක්තිමත් වූ සීතාවක රජ කළ මායාදුන්නේ රජතුමා මෙන්ම ඔහුගේ පුත් ටිකිරි කුමරු හෙවත් I
රාජසිංහ රජතුමාද
පෘතුගීසීන් කෙරෙහි දැඩි විරුද්ධවාදී පිළිවෙතක් අනුගමනය කළ බවට ඉතිහාසය
සාක්ෂි දරනවා. විශේෂයෙන් පෘතුගීසීන් 1562දී සීතාවක ආක්රමණය කළ අවස්ථාවේ කෝට්ටේ-සීතාවක මායිමේ පිහිටි මුල්ලේරියාවේදී අන්ත පරාජයකට පත් කරන ලද්දේ ටිකිරි කුමරු විසින්. එමෙන්ම ටිකිරි කුමරු සේනා රැගෙන දෙවරක්ම කොළඹ නගරය ආක්රමණය කළ බවත් ඒ අවස්ථා වලදී පෘතුගීසීන් කොළඹ කොටුවේ ආරක්ෂාවට ඉදි කර තිබූ බේරේ වැවේ ගේට්ටු විවෘත කර ජලය බැස යාමට සැලැස්වූ බවත් ඉතිහාසයේ සඳහන්.</span><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="font-size: large;"><a href="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e7/%E0%B6%A7%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BB%E0%B7%92_%E0%B6%9A%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e7/%E0%B6%A7%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BB%E0%B7%92_%E0%B6%9A%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F.jpg" height="400" width="300" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ටිකිරි කුමරුගේ ප්රතිමාව... (ගත්තෙ <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/House_of_Siri_Sanga_Bo" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කෝට්ටේ හා සීතාවකට පසු එළඹි සෙංකඩගල රාජධානි යුගය තවත් රසබර කතා වලින් පිරුණු එකක් වුවත් මේ ලිපි මාලාව කොළඹ ගැන කතා කරන එකක් බැවින් සෙංකඩගල කතා පසුවට තබන්නම්.</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-42890871054700254542014-07-09T22:28:00.000+05:302014-07-09T22:28:47.912+05:30කොළොම්තොට - 2 - ඉතිහාසයේ බල අරගල මැදින්<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මෙහි මුල් කොටස <a href="http://deyyangeratey.blogspot.com/2014/07/1.html" target="_blank">මෙතනින්</a> බලන්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">1505දී ලංකාවට
පැමිණි පෘතුගීසීන් එවකට කෝට්ටේ පාලකයා වූ VIII පරාක්රමබාහු රජු වෙතින්
කොළඹ නගරයේ පාලන බලය ලබා ගත්තේ ඒ වෙනුවෙන් කෝට්ටේ රාජධානියේ මුහුදු සීමාව
ආරක්ෂා කර දෙන බවට පොරොන්දු වෙමින්. කෙසේ වෙතත් ඉන්දියන් සාගරයේ සිය
ආධිපත්යය තහවුරු කර ගැනීම සඳහා කොළඹ නගරයේ බලය රැකගැනීම අතිශයින් වැදගත්
වන බව වටහා ගත් ඔවුන් ඒ සඳහා කොළඹ කොටුව ඉදිකිරීම 1517දී ආරම්භ කර තිබෙනවා.
ඒ වගේම කොළඹ කොටුව ගොඩබිමින් ආරක්ෂා කර ගැනීම සඳහා 1554දී ඔවුන් විසින්
වේල්ලක් ඉදි කර ඇති අතර (අදටත් වේල්ල වීදිය නමින් හැඳින්වෙන පාරක් කොළඹ තියෙනවා දන්නවද?) ඒ අනුව ඒ කාලයේ කොළඹ කොටුවෙන් පිටත ප්රදේශය වගුරු
බිමක ස්වභාවයෙන් පැවතුණා වන්නට බොහෝ දුරට ඉඩ තිබෙනවා. මෙම වේල්ල ඉදි කිරීම
හරහා බේරේ වැවට හා ඒ ආශ්රිත ඇළ මාර්ග පද්ධතියට මුල් පදනම වැටුණා විය
හැකියි.</span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9c/Beira_Lake.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9c/Beira_Lake.jpg" height="480" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">කොළඹ ගැන කතා කරද්දි අමතක කරන්නම බැරි බේරේ වැව (ගත්තෙ <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Beira_Lake.jpg" target="_blank">මෙතනින්</a>)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;">බේරේ වැව හා කොළඹ ඇළ මාර්ග පද්ධතිය ගැන නම් වෙනමම ලිපියක් ලියන්නට සිදු වෙනවා. </span>කොහොම වුණත් සීතාවක රජ කළ මායාදුන්නේ රජු හා එතුමන්ගේ පුත් I රාජසිංහ රජු (ටිකිරි කුමරු) දැඩි ලෙස </span><span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;">පෘතුගීසීන්ට විරුද්ධව </span>කටයුතු කළ බවත් එම කාලයන්හිදී සිංහල හමුදාවන් කිහිප වරක්ම කොළඹ නගරය ආක්රමණය කළ බවත් ඉතිහාසයේ දැක්වෙනවා.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අනතුරුව
1656දී කොළඹ නගරය ලන්දේසීන් අතට පත්වන්නේ ඔවුන් හා එවකට මහනුවර රජ කළ II
රාජසිංහ රජු අතර ඇති වූ සුප්රකට "ඉඟුරු දී මිරිස් ගත්" ආකාරයේ ගිවිසුම
හේතුවෙනුයි. </span><span style="font-size: large; font-weight: normal;"><span style="font-size: large;">1796දී බ්රිතාන්යයන් පැමිණෙන තුරුම </span>ඔවුන්
අත්පත් කරගත් ප්රදේශ ගිවිසුමට අනුව මහනුවර රාජධානියට බාර නොදී තමන්
සන්තකයේම තබාගත්තා. ලන්දේසීන් හා කොළඹ සම්බන්ධ කෙරෙන ස්ථාන කිහිපයක්ම අදටත්
ඉතිරිව පවතින අතර ඒ අතරින් කොළඹ කොටුවේ ලන්දේසි රෝහල (Dutch Hospital) මේ
වන විට වෙළෙඳ සංකීර්ණයක් බවට පරිවර්තනය කර තිබෙන්නේ එහි ලන්දේසි ගෘහ
නිර්මාණ ලක්ෂණ ඉතිරි කරමින්.</span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://www.yamu.lk/wp-content/uploads/2012/08/dutch-hospital.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://www.yamu.lk/wp-content/uploads/2012/08/dutch-hospital.jpeg" height="424" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ලන්දේසි රෝහලේ අද පෙනුම (ගත්තෙ <a href="http://www.yamu.lk/event/jazz-at-the-dutch.html" target="_blank">මෙතනින්</a>)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large; font-weight: normal;">පෘතුගීසීන්
හා ලන්දේසීන් යන දෙකොටසම කොළඹ නගරය හමුදාමය බල කඳවුරක් ලෙසින් පවත්වාගෙන
ගියා විනා ඉන් ඔබ්බට කොළඹ නගරය දියුණු කිරීමට කටයතු කළේ නැහැ. නමුත්
ඉංග්රීසීන් 1796දී කොළඹ නගරයේද 1815දී මුළු රටේමද පාලන බලය අත්පත්
කරගැනීමට සමත් වූ බැවින් කොළඹ නගරය සිය "බ්රිතාන්ය ලංකාවේ" අගනුවර ලෙස
සංවර්ධනය කිරීමට ඔවුන් උත්සුක වුණා. එහි ප්රතිඵලයක් ලෙස විවිධ ගොඩනැගිලි,
රාජ්ය ආයතන මෙන්ම මහාමාර්ග හා ප්රවාහන පහසුකම්ද කොළඹ නගරය තුළ ඇති කිරීමට
ඔවුන් පියවර ගත්තා. එපමණක් නොව බ්රිතාන්යයන් විසින් සිය පරිපාලන
ක්රමයන්ද මෙරට ස්ථාපිත කිරීමේ ප්රතිඵලයක් ලෙස කොළඹ මහනගර සභාව බිහි වන්නේ
1865 තරම් ඈත අතීතයේදී.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large; font-weight: normal;">නිදහසින්
පසු කාලය තුළ කොළඹ නගරය අති දැවැන්ත ලෙස වෙනස් වීමකට ලක් වුණත් ඉන් සැලකිය
යුතු කොටසක් අවිධිමත් ආකාරයට සිදු වීමේ පල-විපාක අපි දැන් අත්දකිමින්
ඉන්නවා. කොහොම වුණත් වසර 500කට ආසන්න කාලයක් පැවති යුරෝපීය ආභාසය නගරයේ
ගොඩනැගිලි හා ස්ථාන නාම වලින් පමණක් නොව නගර වැසියන්ගේ ආහාර-පාන,
ඇඳුම්-පැළඳුම් හා සිරිත්-විරිත් වලින් සමන්විත ජීවන රටාව තුළත් තවමත් දැකගත
හැකියි. එමෙන්ම අසූව දශකයේදී නිල වශයෙන් ශ්රී ලංකාවේ අගනුවර කොළඹින්
ශ්රී ජයවර්ධනපුරයට රැගෙන ගියත් තවමත් ආර්ථික මෙන්ම සමාජීය වශයෙනුත් ශ්රී
ලංකාවේ නිල නොවන අගනුවර නම් කොළඹම තමයි.</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-22300402566292268622014-07-01T09:36:00.000+05:302014-07-01T21:46:03.294+05:30කොළොම්තොට - 1 - හැඳින්වීමක්<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අද ඉඳන් මම අලුත් ලිපි මාලාවක් පටන් ගන්න යන්නෙ. මේකෙදි කරන්න අදහස් කරන්නෙ කොළඹ ගැන රසවත් විස්තර හොයාගෙන යන එක. කොළඹ ඉතිහාසය ගැන, ඒ කාලෙ ඉඳන් අද දක්වා කොළඹ වෙනස් වුණ හැටි ගැන, කොළඹ තියෙන වැදගත් ස්ථාන හා ස්වාභාවික පිහිටීම් ගැන, මේ කාලෙ කොළඹ වෙමින් පවතින හා නුදුරු අනාගතයේදී වෙන්න නියමිත දේවල් ගැන, ලියන්න තමයි හිතාගෙන ඉන්නෙ. එහෙනම් කොළඹ ඉතිහාසය ගැන කෙටි විස්තරයකින්ම පටන් ගන්නම්.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Colombo,_after_Kip.jpg/800px-Colombo,_after_Kip.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Colombo,_after_Kip.jpg/800px-Colombo,_after_Kip.jpg" height="432" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ලන්දේසි කාලයේ කොළඹ වරාය (ගත්තෙ <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Colombo" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">කොළඹ නගරය පිහිටල තියෙන්නෙ ලංකාවේ පුරාණ රාජධානි දෙකක් වෙච්ච කෝට්ටේ සහ කැලණිය යන නගර වලට ඉතාම කිට්ටුවෙන් (කැලණිය අර සුප්රසිද්ධ අ-පො-ද-යා-කු-ග-කෝ වලින් එකක් නොවුණට විහාර මහා දේවියගෙ පියා වෙච්ච කැලණිතිස්ස රජතුමා කැලණියේ රජකම් කළ බව අපි අහල තියෙනවනෙ). ඒ වුණත් කොළඹ කියන්නෙ ඓතිහාසිකව රාජධානියකට වඩා ආර්ථික මධ්යස්ථානයක් ලෙස ප්රධාන වුණු නගරයක්. මේකට ප්රධාන හේතු දෙකක් බලපාල තියෙනව.</span><br />
<ol>
<li><span style="font-size: large;">කැලණි</span><span style="font-size: large;"> ගඟ ආශ්රිතව පිහිටීම (ලෝකයේ ප්රධාන නගර ගණනාවක් ගංගා නිම්න හා මෝයවල් ආශ්රිතව තමයි ඇති වෙලා තියෙන්නෙ)</span></li>
<li><span style="font-size: large;">වෙරළබඩ නගරයක් වීම නිසා අන්තර්ජාතික වෙළඳාමේ කේන්ද්රස්ථානයක් වීම (ඓතිහාසිකව වැදගත් වූ වෙළෙඳ මාර්ගයක් වන සේද මාවතේ කොළඹ පිහිටීම ගැන විස්තර පසුවට)</span></li>
</ol>
<span style="font-size: large;">කොළඹට ඒ නම හැදුණු හැටි ගැන මත කීපයක් තියෙනව. එයින් ප්රධාන මතයන් දෙකක් මේ විදියට ඉදිරිපත් කරන්න පුළුවන්.</span><br />
<ol>
<li><span style="font-size: large;">කැලණි ගඟ මුහුදට වැටෙන ස්ථානය නිසා කැලණි+තොට = කොළොන්තොට = කොළොම්තොට = කොළඹ</span></li>
<li><span style="font-size: large;">කොළ පැහැති අඹ ගස් සහිත වරායක් (තොටක්) වීම නිසා කොළ + අඹ + තොට = කොළඹ තොට = කොළඹ</span></li>
</ol>
<span style="font-size: large;">මෙයින් පළමු මතය වඩා පිළිගත හැකි සේ පෙණුනත් දෙවන මතය වෙනුවෙන් ඇති ප්රබල සාධකයක් තමයි මේ පහළ තියෙන සලකුණ.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/40/%E0%B6%9A%E0%B7%9C%E0%B7%85%E0%B6%B9_%E0%B6%BD%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%A1%E0%B6%B1%E0%B6%BA_%E0%B6%BD%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AF%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%92.JPG/640px-%E0%B6%9A%E0%B7%9C%E0%B7%85%E0%B6%B9_%E0%B6%BD%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%A1%E0%B6%B1%E0%B6%BA_%E0%B6%BD%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AF%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%92.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/40/%E0%B6%9A%E0%B7%9C%E0%B7%85%E0%B6%B9_%E0%B6%BD%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%A1%E0%B6%B1%E0%B6%BA_%E0%B6%BD%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AF%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%92.JPG/640px-%E0%B6%9A%E0%B7%9C%E0%B7%85%E0%B6%B9_%E0%B6%BD%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%A1%E0%B6%B1%E0%B6%BA_%E0%B6%BD%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AF%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%92.JPG" height="320" width="232" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ලන්දේසි පාලන සමයේ ඔවුන් කොළඹ සඳහා භාවිතා කළ සංකේතය (ගත්තෙ <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Colombo" target="_blank">මෙතනින්</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">ලංකාවට පැමිණි විදේශීය පාලකයින් කොළඹ ඔවුන්ගෙ පරිපාලන මධ්යස්ථානය කරගැනීමත් එක්ක තමයි කොළඹ නගරය විශාල වෙනසකට ලක්වෙන්න පටන් අරන් තියෙන්නෙ. ඒත් ඊට කලින් ලංකාවට පැමණි ඉබන් බතූතා වගේ දේශාටකයිනුත් කොළඹ ඒ කාලයේ ලෝකයේ පැවති ප්රධාන පෙළේ ආර්ථික මධ්යස්ථානයක් බව වාර්තා කරල තියෙනව. ඇතැම් විට විදේශීය ජාතීන්ගේ අවධානය අපේ රටට යොමු වෙන්නත් යුරෝපීය ජාතීන් තුනක්ම අපේ රටේ පාලනය උදෙසා යුද වැදෙමින් වරින් වර අපේ රට අත්පත් කරගන්නත් කොළඹ නගරයේ වැදගත්කම ප්රබල හේතුවක් වන්නට ඇති.</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">කොළඹ ගැන කතා කිරීමේදී අත් හරින්නටම බැරි පෘතුගීසි-ලන්දේසි-ඉංග්රීසි පාලකයන් හා කොළඹ-කෝට්ටේ-සීතාවක යන බල කේන්ද්රයන් හා සබැඳි ඉතිහාසය මීළඟ ලිපියෙන් කෙටියෙන් ගෙන එන්නම්.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"> </span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-66096767817410060332014-06-19T21:37:00.000+05:302015-10-05T21:36:02.635+05:30මළ පොතේ අකුරු<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මළ පොතේ අකුරු බෑ කී මිනිහා ඉංගිරීසි පත්තරයක් මුල ඉඳල අගටයි අග ඉඳල මුලටයි කියවනවයි කියල අර සිංදුවකත් තියෙන්නෙ. ඒ වගේම තමයි ගොඩක් දෙනෙකුට ඉංගිරීසි හෝඩියේ අකුරු ගානයි පිළිවෙළයි හරියටම කියාගන්න පුළුවන් වුණාට සිංහල හෝඩිය ගැන ඇහුවම තමයි කොර වෙන්නෙ. සිංහල හෝඩිය මිනිස්සුන්ට අමතක වෙලා යන විතරක් නෙවෙයි සිංහල භාෂාවත් ටික ටික වළපල්ලට යමින් තියෙන කාලෙක සිංහල හෝඩිය ගැන පොඩ්ඩක් පැහැදිලි කරන්නයි අද සූදානම.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සිංහල හෝඩිය කිව්වම ඇත්තටම හෝඩි කිහිපයක් තියෙනව. මුලින්ම අපි බලමු ශුද්ධ සිංහල හෝඩිය. මේක අමිශ්ර හෝඩිය සහ හෙළ හෝඩිය යන නම් වලිනුත් හඳුන්වනව. දැන් කාලෙ මේ වචනෙ පාවිච්චි වෙන්නෙ නම් වෙන තේරුමකින් වුණාට මේ හෝඩිය තමයි නියම (අද කාලෙ විදියට කියනව නම් ඔරිජිනල්) සිංහල හෝඩිය ලෙස සලකන්නෙ. මේකට අමිශ්ර කියල කියන්නෙ මේකෙ මහාප්රාණ අක්ෂර නොමැති නිසා. ඇත්තටම මහාප්රාණ අක්ෂර පාලි භාෂාවෙන් අාවයි කියල සලකන නිසා ඒව අඩංගු නොවන හෝඩිය නියම සිංහල හෝඩිය විය යුතුයි කියන අරුතින් තමයි මේකට හෙළ හෝඩිය කියලත් කියන්නෙ. මේකෙ අකුරු 32යි. ඒ ස්වර (ප්රාණාක්ෂර) 12ක් සහ ව්යංජන (ගාත්රාක්ෂර) 20ක් විදියට. මේ හෝඩිය තමයි පහත දැක්වෙන්නෙ.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKnddYGfE8BU7PJFaHSe9pk0PkDWmLsqBj87tGWy5x3Les9_8QS-Uvl2Ia7joK8qMe_pquMeHZjCdQdkSiDTbJ0U7IM_qOPPAWxcFaRJQ_gl9R59YP6gcC528Ty_zbeU2Tt5S_OKOw6CE/s1600/Shuddha+Sinhala+Hodiya.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="250" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKnddYGfE8BU7PJFaHSe9pk0PkDWmLsqBj87tGWy5x3Les9_8QS-Uvl2Ia7joK8qMe_pquMeHZjCdQdkSiDTbJ0U7IM_qOPPAWxcFaRJQ_gl9R59YP6gcC528Ty_zbeU2Tt5S_OKOw6CE/s1600/Shuddha+Sinhala+Hodiya.JPG" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ශුද්ධ සිංහල හෝඩිය...</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">අපේ පැරණි ව්යාකරණ ග්රන්ථයක් වන සිදත් සඟරාවෙ සඳහන් වන සිංහල හෝඩියත් ඉහත දැක්වුණු ශුද්ධ සිංහල හෝඩියට බෙහෙවින්ම සමානයි. එකම වෙනස එහි ඇයන්න හා ඈයන්න අඩංගු නොවීමයි. ශුද්ධ සිංහල හෝඩියේ අකුරු 32න් මේ අකුරු දෙක අඩු වුණාම ඉතුරු අකුරු 30 තමයි සිදත් සඟරා හෝඩියේ අඩංගු වෙන්නෙ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඉහත හෝඩි දෙකම ගොඩක් පැරණි හෝඩි. වර්තමානයේ සම්මත සිංහල හෝඩියක් තියෙනවද කියන්න නම් හරියටම දන්නනෙෑ. ඒත් දැනට අපි බහුලවම භාවිතා කරන සිංහල අකුරු ඇතුළත් වෙන විදියට සකස් කර ගත් මිශ්ර සිංහල හෝඩිය තමයි සම්මත හෝඩියකට වඩාත්ම සුදුසු හෝඩිය කියල මට හිතෙන්නෙ. මේ හෝඩියේ අකුරු 61ක් තියෙනව. මේ පහළ තියෙන්නෙ ඒක. හැබැයි මේකෙ තියෙන වර්ගීකරණයට අමතරව තවත් අක්ෂර වර්ග කරන ක්රම තියෙනව කියලත් මතක තියා ගන්න වෙනව.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgniPgY5R4oG5v1IzB7-pEupF_sikMk8h1NCp4qoK0dURyj1Tsw2xBtgEisW6PhiCs1witwarWnX_CNcMkCGP8DCyb6Gk5E6-YRn__1p9Ypoq7zFSJCl5aUsNvGfhdNKaEKld08l5VxI6w/s1600/Mishra+Sinhala+Hodiya.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="492" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgniPgY5R4oG5v1IzB7-pEupF_sikMk8h1NCp4qoK0dURyj1Tsw2xBtgEisW6PhiCs1witwarWnX_CNcMkCGP8DCyb6Gk5E6-YRn__1p9Ypoq7zFSJCl5aUsNvGfhdNKaEKld08l5VxI6w/s1600/Mishra+Sinhala+Hodiya.JPG" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">මිශ්ර සිංහල හෝඩිය...</span></td></tr>
</tbody></table>
</div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com13tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-41685977401119559772014-06-13T21:21:00.000+05:302014-06-13T21:21:58.196+05:30අයියෝ සල්ලි<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මේ පහළ තියෙන්නෙ දැන් කාලෙකට කලින් මම (ඒ කාලෙ පටන් අරන් අතරමග නවත්තපු) බ්ලොග් එකට ලියපු පෝස්ට් එකක්. කවදාවත් මේක පළ කරන්න බැරි වුණා විතරක් නෙවෙයි අනුන්ට කියල දෙන්න ගියාට මමම කෙළව ගත්ත මේ සබ්ජෙක්ට් එක. ඒ වුණාට මෙච්චර මහන්සියෙන් ලියපු එක නිකම්ම මකල දාන්නත් දුකයි. ඔන්න ඔහෙ පබ්ලිෂ් කරල දානව. අපරාදෙ මේව ටයිප් කරන්න ගිය වෙලාවයි මහන්සි වෙච්ච ඇඟිලියි. පොතක් ලියල විකුණගන්න තිබුණ. අයියෝ සල්ලි :(</span><br />
<blockquote>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;">ශ්රී ලංකාවේ වසර ගණනාවක් පුරා
පැවතුණු අයහපත් තත්ත්වය අවසන් වීමත් සමග කොළඹ කොටස් වෙළෙඳපොළ කාගෙත් කතාබහට
ලක්වෙලා තියෙනවා. ශ්රී ලංකාව අපේක්ෂා කරන ආර්ථික වර්ධනයේ කොටස්කරුවකු
වීමේ බලාපොරොත්තුවෙන් දේශීය හා විදේශීය ආයෝජකයින් විශාල වශයෙන් කොළඹ කොටස්
වෙළෙඳපොළේ ආයෝජනය කරමින් සිටිනවා. මේ සමග පසුගිය වසර එක හමාරක පමණ
කාලය පුරාවටම අපට වාර්තා වුණේ කොළඹ කොටස් වෙළෙඳපොළේ මිල දර්ශකයන් වාර්තා
තබමින් ඉහළ යන බවයි.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;">නමුත්
කණගාටුවෙන් වුවත් සඳහන් කරන්න සිදුවෙන්නේ කොටස් වෙළෙඳපොළ පිළිබඳ අප රටේ
ජනතාව තුළ පවතින දැනුම ඉතා දුර්වල මට්ටමක තියෙන බවයි. විශේෂයෙන්ම බොහෝ දෙනා
සිතන්නේ මෙය මහා පරිමාණ ආයෝජකයන්ට සීමා වුණු තැනක් කියලා. ඒ වගේම තවත් අය
සිතන්නේ කොටස් වෙළෙඳපොළේ ආයෝජනය කිරීම වාණිජ කටයුතු පිළිබඳ ගැඹුරු දැනුමක්
අවශ්ය කරන ඉතා සංකීර්ණ කටයුත්තක් හැටියටයි. මා දකින හැටියට මෙයට හේතු වී
ඇත්තේ ආයෝජන අවස්ථා ගැන ජනතාව දැනුවත් කිරීමේ විධිමත් වැඩපිළිවෙළක් නොමැති
වීමයි. කොළඹ කොටස් වෙළෙඳපොළ මගින් හා විවිධ ජනමාධ්ය මගින් විවිධ දැනුවත්
කිරීමේ වැඩසටහන් ක්රියාත්මක කළත් ඒවායින් එතරම් සාර්ථකත්වයක් අත්වී ඇති
බවක් පෙනෙන්නට නැහැ.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;">ඇත්තටම මමත් කොළඹ කොටස් වෙළෙඳපොළ ගැන
අවධානය යොමු කරන්න පටන් ගත්තේ යුද්ධය අවසන් වීමත් සමග එහි ඇතිවූ දැවැන්ත
වර්ධනය නිසයි. මට කොටස් වෙළෙඳපොළ සම්බන්ධයෙන් තියෙන්නේ සාමාන්ය පෙළ
ව්යාපාර අධ්යන්යය විෂයයේදී ලබා ගත් දැනුම විතරයි. නමුත් මම විවිධ
මූලාශ්ර මගින් මේ ගැන ඉගෙනගන්න උත්සාහ කළා. ඒ වගේම නිතර නිතර </span><a href="http://www.cse.lk/" target="_blank"><span style="font-size: large;">කොළඹ කොටස් වෙළෙඳපොළේ වෙබ් අඩවිය</span></a><span style="font-size: large;">ට
ගිහින් අලුත්ම තත්ත්වය සොයා බැලුවා. මම විශේෂයෙන් කියන්න ඕනෙ මේ කොළඹ
කොටස් වෙළෙඳපොළේ වෙබ් අඩවිය ඉතාම ප්රයෝජනවත් එකක් බව. එමගින් කොටස්
වෙළෙඳපොළේ කටයුතු ගැන දැනුම් සම්භාරයක් ලබා ගන්න පුලුවන්.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;">කොළඹ කොටස් වෙළෙඳපොළ යනු </span><b style="font-size: x-large;"><u>ලැයිස්තුගත සමාගම්</u></b><span style="font-size: large;">වල </span><b style="font-size: x-large;"><u>සුරැකුම්පත්</u></b><span style="font-size: large;"> (කොටස්) මිළ දී ගැනීමට සහ විකිණීමට ආයෝජකයන්ට ශ්රී ලංකාවේදී අවස්ථාව ලැබෙන එකම ස්ථානයයි.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><u style="font-size: x-large;"><b>ලැයිස්තුගත සමාගමක්</b></u><span style="font-size: large;">
යනු මහජනතාවට සිය කොටස් නිකුත් කිරීම මගින් ප්රාග්ධනය සපයා ගැනීමට අවසර
ඇති, ඒ සඳහා ලියාපදිංචි වී ඇති සමාගම් වේ. මෙම අවසරය ලබා දී ඇත්තේ, කොළඹ
කොටස් වෙළෙඳපොළ අධීක්ෂණය කිරීමේ හා නියාමනය කිරීමේ බලයලත් ආයතනය වන ශ්රී
ලංකා සුරැකුම්පත් හා විනිමය කොමිෂන් සභාව විසිනි. මෙම අවසරය ඕනෑම සමාගමකට
ලබා ගත නොහැකි අතර, ඒ සඳහා ලැයිස්තුගත කිරීමට පෙර වසර කිහිපයකදී සමාගම ලාභ
පෙන්වා තිබිය යුතු වීම වැනි මූලික අවශ්යතා කිහිපයක් සැපිරිය යුතුය.
විශේෂයෙන්ම ලැයිස්තුගත කරන ලද සමාගම් මහජනතාවට කොටස් නිකුත් කිරීම සිදු කරන
බැවින් එම කොටස්වල ආයෝජනය කරන මහජනතාව අපහසුතාවයන්ට පත් වීම වැළැක්වීම
සඳහා ශ්රී ලංකා සුරැකුම්පත් හා විනිමය කොමිෂන් සභාව නිරතුරුව ක්රියා
කරයි. දැනට ශ්රී ලංකාවේ ලැයිස්තුගත සමාගම් 240කට අධික සංඛ්යාවක් ඇත.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><b style="font-size: x-large;"><u>සුරැකුම්පතක්</u></b><span style="font-size: large;">
යනු ලැයිස්තුගත සමාගමක් විසින් නිකුත් තරනු ලබන, එහි ප්රාග්ධනයෙන්
කිසියම් කොටසකි. කොළඹ කොටස් වෙළෙඳපොළේ හුවමාරු වන සුරැකුම්පත් වර්ග ගණනාවක්
ඇත.</span></span><br />
<ol><span style="color: red;"><span style="font-size: large;">
<li>ඡන්ද බලය සහිත සාමාන්ය කොටස් <span style="font-size: small;">(Ordinary Voting Shares) - N</span></li>
<li>ඡන්ද බලය රහිත සාමාන්ය කොටස් <span style="font-size: small;">(Ordinary Non-voting Shares) - X</span></li>
<li>කොටස් බලපත්ර <span style="font-size: small;">(Warrants) - W</span></li>
<li>හිමිකම් නිකුතු <span style="font-size: small;">(Rights Issues) - R</span></li>
<li>ප්රසාද නිකුතු <span style="font-size: small;">(Bonus Issues) - B</span></li>
</span></span></ol>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;">
</span></span><span style="font-size: large; text-align: justify;"><span style="color: red;">මේ
එක් එක් සුරැකුම්පත් වර්ගය පිළිබඳ මීළඟ ලිපියෙන් සාකච්ඡා කරමු. ඊට පෙර
කොටස් වෙළෙඳපොළේ ආයෝජනයෙහි ඇති ලක්ෂණ පහත පරිදි දැක්විය හැකිය.</span></span><br />
<ul style="text-align: justify;">
<li><span style="color: red; font-size: large;">ද්රවශීලතාව වැඩි ය. එනම් ඔබ මිළදී ගෙන ඇති කොටස්, මුදල් බවට පත් කර ගැනීමේ හැකියාව වැඩිය.</span></li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><span style="color: red; font-size: large;">ප්රතිලාභ
වැඩි ය. මෙයින් මා අදහස් කරන්නේ, සාමාන්ය ආයෝජකයකුට ඇති ආයෝජන විකල්ප <span style="font-size: small;">
(Investment Options)</span> සමග සංසන්දනය කිරීමේදී වැඩි ප්රතිලාභයක් කොටස්
වෙළෙඳපොළේ ආයෝජනයෙන් ලැබිය හැකි බවය.</span></li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><span style="color: red; font-size: large;">ප්රතිලාභ වැඩි ආයෝජනයකදී
අවදානමද වැඩිය. නමුත් තම ආයෝජන නිසි පරිදි කළමනාකරණය කිරීමෙන් අවදානම
අවම කර ගත හැකිය. එහෙත් සාම්ප්රදායික ආයෝජන ක්රම (උදා - බැංකු තැන්පතු)
වලදී මෙන් නොව, තමන් සිදු කර ඇති ආයෝජන සහ තමන් ඉදිරියේ ඇති අනෙකුත් අවස්ථා
පිළිබඳව නිරතුරුව අවධානයෙන් සිටීම අවශ්ය වේ.</span></li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><span style="color: red; font-size: large;">උපයන ආදායම්, බදු වලින් නිදහස් ය.</span></li>
</ul>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"> ඔබ <a href="http://www.cse.lk/">කොළඹ කොටස් වෙළෙඳපොළේ වෙබ් අඩවිය</a>ට පිවිස එහි ලැයිස්තුගත කර ඇති සමාගම් පිළිබඳ විමසා බැලුවහොත් එහි සෑම සමාගමකටම හිමි කේතයක් (ඉංග්රීසි අකුරු 3ක හෝ 4ක) දැකිය හැකි අතර, එම කේතයට ඉදිරියෙන් තවත් ඉංග්රීසි අකුරක්ද දැකිය හැකිය. මෙම අකුර මගින් එම සුරැකුම්පතේ වර්ගය නිරූපණය කරයි.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><b>ඡන්ද බලය සහිත සාමාන්ය කොටස් <span style="font-size: small;">(Ordinary Voting Shares) - N</span></b></span><span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;">කොටස් වෙළෙඳපොළේ බහුලවම දැකිය හැකි කොටස් වර්ගය වන මෙය, සෑම සමාගමක් විසින්ම පාහේ නිකුත් කොට ඇති අතර බොහෝ විට සමාගමක් නිකුත් කරන්නේද මෙම කොටස් වර්ගය පමණි. මෙම කොටස් හිමියන්ට සමාගමේ හිමිකාරත්වය ලැබෙන අතර සමාගමේ මහ සභා රැස්වීම්වලදී ඡන්දය ප්රකාශ කිරීමේ බලයද හිමි වේ. තවද සමාගමක් ලාභාංශ ප්රකාශයට පත් කරන අවස්ථාවකදී (එනම් සිය ලාභයෙන් කොටසක්, කොටස් හිමියන් අතර බෙදා හැරීමේදී) තමන් සතු කොටස් ප්රමාණයට සමානුපාතිකව ලාභාංශ ලැබීමටද මෙම කොටස් හිමියන්ට අවස්ථාව ලැබේ.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><b>ඡන්ද බලය රහිත සාමාන්ය කොටස් <span style="font-size: small;">(Ordinary Non-voting Shares) - X</span></b></span><span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;">මෙම කොටස් හිමියන්ට, සමාගමේ මහ සභා රැස්වීම්වලදී ඡන්දය ප්රකාශ කිරීමේ බලය හිමි නොවන අතර ඉහතින් දැක්වූ ඡන්ද බලය සහිත සාමාන්ය කොටස් හිමියන්ට හිමි වන සෙසු සියලු අයිතීන් හිමි වේ.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><b>කොටස් බලපත්ර <span style="font-size: small;">(Warrants) - W</span></b></span><span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;">කොටස් බලපත්රයක් යනු, අනාගතයේ නිශ්චිත දිනකදී නිශ්චිත මිළකට යම් සමාගමක කොටස් මිළ දී ගැනීමේ අයිතිය ලබා දෙමින් වර්තමානයේ දී නිකුත් කරන ලියවිල්ලකි. සමාගමක අනෙකුත් කොටස් හුවමාරු වන ආකාරයටම, කොටස් බලපත්රද මිළ දී ගැනීම හා විකිණීම සිදු කළ කළ හැකිය.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><b>හිමිකම් නිකුතු <span style="font-size: small;">(Rights Issues) - R</span></b></span><span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;">දැනට කිසියම් සමාගමක කොටස් හිමියන් හට, තමන් සතු කොටස් ප්රමාණයට සමානුපාතිකව තවත් කොටස් ප්රමාණයක්, නිශ්චිත මිළකට (සාමාන්යයෙන් එම සමාගමේ කොටසක වත්මන් වෙළෙඳපොළ අගයට වඩා අඩු මුදලකට) ලබා දීම, හිමිකම් නිකුතුවක් ලෙස හැඳින්වේ. උදාහරණයක් ලෙස XYZ සමාගම 10:1ක හිමිකම් නිකුතුවක් ප්රකාශයට පත් කළේ නම් ඉන් අදහස් වන්නේ සෑම කොටස් හිමියකුටම තමන් සතු කොටස් 10ක් වෙනුවෙන් තවත් කොටසක්, අඩු මුදලකට හිමි වන බවයි.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><b>ප්රසාද නිකුතු <span style="font-size: small;">(Bonus Issues) - B</span></b></span><span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;">මෙයද, හිමිකම් නිකුතු මෙන්ම, දැනට කිසියම් සමාගමක කොටස් හිමියන් හට තමන් සතු කොටස් ප්රමාණයට සමානුපාතිකව නිකුත් කරනු ලබන කොටස් නිකුතුවක් වන නමුත් මෙහි ඇති විශේෂත්වය වන්නේ මෙම කොටස් නොමිළේ නිකුත් කිරීමයි.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;">ඔබ කොටස් වෙළෙඳපොළේ ආයෝජනය කිරීමට බලාපොරොත්තු වන්නේ නම්, ඔබට සෘජුවම එය
සිදු කළ නොහැකි අතර ඒ සඳහා කොටස් වෙළෙඳපොළ තැරැව්කාර සමාගමක් හරහා </span><span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;">මධ්යම තැන්පතු ක්රමයේ</span><span style="font-size: small;"> (Central Depository System - CDS)</span> ගිණුමක් විවෘත කර ගත
යුතුය. මධ්යම තැන්පතු
ක්රමය යනු කොටස් වෙළෙඳපොළේ ගනුදෙනු කරන සියලුම ආයෝජකයන් වෙනුවෙන් ගිණුම්
පවත්වා ගෙන යන ආයතනයයි. මෙම <span style="font-size: small;">CDS</span> ගිණුම විවෘත කිරීමට ඔබට කිසිදු මුදලක් වැය
නොවේ. දැනට කොළඹ කොටස් වෙළෙඳපොළ ලියාපදිංචි තැරැව්කාර සමාගම් 22ක් ඇති අතර ඔබගේ පහසුව තකා ඒවායේ වෙබ් ලිපිනයන් පහත දක්වා ඇත.</span></span></blockquote>
<blockquote>
<ul>
<li><span style="color: red;">Bartleet Mallory Stockbrokers (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.bartleetstock.com/">www.bartleetstock.com</a></li>
<li><span style="color: red;">Acuity Stockbrokers (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.acuity.lk/stockbrokers">www.acuity.lk/stockbrokers</a></li>
<li><span style="color: red;">John Keells Stockbrokers (Pvt) Ltd - </span><a href="http://www.jksb.keells.lk/newjksb/mainframe.htm">www.jksb.keells.lk/newjksb/mainframe.htm</a></li>
<li><span style="color: red;">Asha Phillip Securities Ltd. - </span><a href="http://www.ashaphillip.net/">www.ashaphillip.net</a></li>
<li><span style="color: red;">Assetline Securities (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.dpgsonline.com/">www.dpgsonline.com</a></li>
<li><span style="color: red;">Somerville Stockbrokers (Pvt) Ltd. - EMAIL - </span><a href="mailto:ssb@sri.lanka.net" style="color: red;">ssb@sri.lanka.net</a></li>
<li><span style="color: red;">JB Securities (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.jbs.lk/">www.jbs.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">Lanka Securities (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.lsl.lk/">www.lsl.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">Asia Capital PLC - </span><a href="http://www.asiacapital.lk/">www.asiacapital.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">Ceylinco Stockbrokers (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.ecsbl.com/">www.ecsbl.com</a></li>
<li><span style="color: red;">Capital Trust Securities (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.capitaltrust.lk/">www.capitaltrust.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">SC Securities (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.sampathsecurities.lk/">www.sampathsecurities.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">CT Smith Stockbrokers (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.ctsmith.lk/">www.ctsmith.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">HNB Stockbrokers (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.hnb.net/data/home/stock_brokering.php">www.hnb.net/data/home/stock_brokering.php</a></li>
<li><span style="color: red;">NDBS Stockbrokers (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.ndbs.lk/">www.ndbs.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">Capital Alliance Holdings Ltd. - </span><a href="http://www.capitalalliance.lk/">www.capitalalliance.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">SMB Securities (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.smbsecurities.lk/">www.smbsecurities.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">First Guardian Equities (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.firstguardianequities.com/">www.firstguardianequities.com</a></li>
<li><span style="color: red;">Taprobane Securities (Pvt) Ltd. - EMAIL - </span><a href="mailto:janaka@tap.eureka.lk" style="color: red;">janaka@tap.eureka.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">Amana Securities Ltd. - </span><a href="http://www.asl.lk/">www.asl.lk</a></li>
<li><span style="color: red;">SKM Lanka Holdings (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.skmlankaholdings.com/">www.skmlankaholdings.com</a></li>
<li><span style="color: red;">Claridge Stockbrokers (Pvt) Ltd. - </span><a href="http://www.mackwoods.com/">www.mackwoods.com</a></li>
</ul>
</blockquote>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><a href="http://www.blogger.com/null" name="more"></a></span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-75657753778741223112014-06-12T12:37:00.004+05:302014-06-12T21:06:51.063+05:30එකෙක් හංසයෙක් - අනිත් උන් තාරාවො<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ළඟදි දවසක දෙයිය </span><span style="font-size: large;">දෙහිවල </span><span style="font-size: large;">සත්තු වත්ත බලන්න ගියානෙ වෙන්ට-නෝනත් එක්ක. "</span><span style="font-size: large;">සත්තු වත්ත" කිව්වට හරිම වචනෙ "</span><span style="font-size: large;">සතුන් වත්ත" ලු. කොහොම හරි ඉතින් එතනදි දැක්ක දෙයක් ගැන තමයි අද කතාව.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">සතුන් වත්තෙ එක් තැනක තියෙන පොකුණක් ළඟ "සුදු හංසයා" කියල බෝඩ් එකක් ගහල තියෙනව. අනිත් ගොඩක් කූඩු වල වගේම මෙතනත් ඉන්නෙ එක සතයි. තමන්ගෙ ස්වාභාවික පරිසරයෙන් ඈත් කරල කූඩු වල දාල ඉන්න සතුන්ට අඩුම ගානෙ තමන්ගෙ ජාතියෙ තව එක සතෙක් හරි හිටිය නම් තනිකම පාලුව වත් නැති වෙයි කියල හිතුණ. ඒ වගේම ඉස්සර නම් ගොඩක් සතුන් ජෝඩු වශයෙන් හිටියත් අද වෙන කොට ගොඩක් උන්ට තනි වෙන්න වෙලා තියෙන්නෙ පහුගිය කාලෙම දිගටම සතුන් ගොඩක් මැරුණ නිසා කියලත් කතාවක් තියෙනව. කොහොම වුණත් අර පොකුණෙ තනියම පීන පීන ඉන්න හංසයව දැක්කම නම් ගොඩක්ම දුක හිතුණ.</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMzhWBHRhTYgLQ4vpVb-IqPya9S0HbWc5cA-UBYNJvuUloD5SAl-LcaXHQdPmlOooP8VI99UC9oeDIeMviYVZq-hWHEQWanjgqgV49sCOpzfiW0iQv0ux0aVCO4CrEIHjLbfoNQL2xzC4/s1600/1.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMzhWBHRhTYgLQ4vpVb-IqPya9S0HbWc5cA-UBYNJvuUloD5SAl-LcaXHQdPmlOooP8VI99UC9oeDIeMviYVZq-hWHEQWanjgqgV49sCOpzfiW0iQv0ux0aVCO4CrEIHjLbfoNQL2xzC4/s1600/1.JPG" height="212" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">තනි හංසයා... ගත්තෙ <a href="http://www.tripadvisor.com/LocationPhotoDirectLink-g293962-d554028-i99104029-Dehiwala_Zoo-Colombo_Western_Province.html#99104025" target="_blank">මෙතනින්</a>...</span></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒත් ඇත්තටම හංසය ඒ පොකුණෙ ඉන්නෙ තනියමමත් නෙවෙයි. උගෙ තනියටද මන්ද තාරාවො රංචුවක්ම දාල ඉන්නව ඒ පොකුණට. ඒ වුණාට ඉතින් තමන්ට වඩා වෙනස් පිරිසක් මැද තනියම ඉන්න වෙන එක මොකෙක්වත් නැතුව ඉන්නවටත් වැඩිය දරුණුයිද මන්ද. අපටත් සමාජයේ ඉන්න කොට ඔය වගේ අත්දැකීම් ලැබිල තියෙනවනෙ.</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIM7nkCK7pT7CTGi08R8DqFn5rgXu9ZqXu456dGO3joMB_EfAU2C7EgqrQFpYFMwuxaPRqUI7CPeiMBDoAxYzF4RtY7MI2s9d5YikxlnGEuqy0odWODmdhgmFJkAvymUvPvtWmNIazBcg/s1600/0.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIM7nkCK7pT7CTGi08R8DqFn5rgXu9ZqXu456dGO3joMB_EfAU2C7EgqrQFpYFMwuxaPRqUI7CPeiMBDoAxYzF4RtY7MI2s9d5YikxlnGEuqy0odWODmdhgmFJkAvymUvPvtWmNIazBcg/s1600/0.jpg" height="300" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">හංස විලේ තාරාවෝ... ගත්තෙ <a href="http://amazinglanka.com/attractions/zoo/zoo.php" target="_blank">මෙතනින්</a>...</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large; text-align: justify;">ඔන්න ඉතින් අපි බලන් ඉන්න කොට එතන වැඩ කරන කෙනෙක් ආව උන්ට කෑම දෙන්න. හංසය ඉන්න තැනින් එක බේසමක් තියල අර තාරාවො රංචුවටම එච්චර විතර තව බේසමක් තියල ගියා. ඒකෙ තිබුණෙ මොනවද කියල ළඟටම දැක්කෙ නැති වුණත් පාන් වගේ මොනව හරි කෑලි කෑලි මොනව හරි දියරයක දාල තමයි තිබුණෙ. වතුරද මන්ද.</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කෑම තිබ්බට පස්සෙ තමයි දැක්කෙ අර රංචුවෙන් වෙන් වෙලා තනියම ඉන්න එක තාරාවෙක් ඉන්නව. මොකක් හරි හේතුවක් ඇති ඒකට. උෟ අර රංචුවට දීපු කෑම එක ගාවට යන්නෙ නෑ. ඌ කරන්නෙ අර හංසයට දීපු කෑම එකට ළං වෙලා ඒකෙන් කන එක. ඉතින් හංසය පැත්තකින් හොට දානව තාරාව තව පැත්තකින් හොට දානව. ටිකකින් තාරාව හංසයට කොටනව. එතකොට හංසය ඈත් වෙලා ටිකකින් ආයෙ හොට දානව. ආයෙ ටිකකින් අරූ කොටනව. ඔහොම දෙතුන් පාරක් වෙන කොට හංසය </span><span style="font-size: large;">එතනින්</span><span style="font-size: large;"> ඈත් වෙලා වෙන පැත්තකට පීනල යනව. ඒත් බඩගින්න නිසා ටිකකින් ආ</span><span style="font-size: large;">යෙ එනව. ආයෙ ඔය රවුම යනව ඉතින්. මට නම් තරහයි දුකයි දෙකම අරූ කොටන එකටයි හංසය එතනින් ඈත් වෙලා යන එකටයි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ටිකකින් ඒ තාරාව එතනින් අයින් වෙලා ගියා. ඇති යාන්තම් දැන්වත් හංසයට කන්න පුලුවන්නෙ නිදහසේ. මොන පිස්සුද. මෙන්න ඒ තාරාව ගියා විතරයි අතන එක බේසමේ කකා හිටපු තාරාවො තුන් දෙනෙක්ම පෝලිමට එනව හංසයගෙ බේසමට. උනුත් එකා දෙන්න ළං වෙලා ඒකෙන් කනව. හිටි ගමන් හංසයට කොටනව. එතකොට ඌ ඈත් වෙලා යනව. ආයෙ එනව. ආයෙත් මට තරහ යනව. දුක හිතෙනව.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔය ඔක්කොම අස්සෙ වටේ පිටේ ඉන්න කාක්කො ටික නම් කිසි ප්රශ්නයක් නැතුව සැරින් සැරේ ඇවිත් අර බේසමෙන් කෑම කෑලි උස්සන් යනව. උන්ගෙත් ලොකු රංචුවක්. උන් කෑලි උස්සන් ගියාම අරුන්ට වතුර විතරයි ඉතුරු වෙන්නෙ බේසමේ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අපි කෑම කෑවෙත් එතන එහා පැත්තෙ වාඩි වෙලා මේක දිහා බලාගෙන. ඒක බලන් ඉඳල වෙන්ට-නෝනගෙන් බේරිල්ලක් නෑ මට.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"අනේ පව් අර හංසය"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"උට කන්ඩම දෙන්නෑනෙ මුන්"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"මුන්ට පිස්සුද මන්ද කන්ඩ දෙන්න තේරෙන්නෙ නෑනෙ සත්තුන්ට" </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"</span><span style="font-size: large;">අනේ අර තාරාවොන්ට දෙකක් දෙන්ඩ ඕනි අර හංසයට කොටනවට"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඉතින් දෙයියනේ මං මොනව කරන්නද. අන්තිමට හංසයට විතරක් තනියම බේසම ඉතුරු කරල අනිත් උන් ගිහින්. ඌ පුදුම බඩගින්නකින් බේසමට හොට ඔබාගෙන කාගෙන කාගෙන යනව. ඒ වුණාට කෑම නෑ එතකොට වතුර තමයි ඉතුරු.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම එදා ගෙදර ඇවිල්ලත් කල්පනා කරේ අපේ සමාජයෙත් කොච්චර මේ වගේ දේවල් වෙනවද කියල.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අපරාදෙ ෆොටෝ එකක් ගන්න බැරි වුණානෙ මේකෙ දාන්න.</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-29278248407226690792014-06-07T18:45:00.003+05:302014-06-10T09:54:56.249+05:30නයි නළඟන<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"නයි නළඟන" කියන්නෙ </span><span style="font-size: large;">දැන් මාස කීපයකට කලින් අපේ මාධ්ය වලින් පට්ට ගහපු චරිතයක්. මෙයා ගැන ආයෙ මතක් වුණේ ඊයෙ</span><span style="font-size: large;"> එක එක නිව්ස් සයිට් වල දාල තිබුණ අලුත් නිව්ස් එකකින්.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"නයි නළඟන දරු ප්රසූතියට රෝහල් ගත කෙරේ"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මෙයා පස්සෙ පන්න පන්න අපේ මාධ්ය ගිය </span><span style="font-size: large;">ගමන ඉවරයි කියල මම හිතාගෙන හිටියට ඒක එහෙම නෑනෙ බලාගෙන ගියාම. බලන්නකො එදා ඉඳන් අද වෙනකම් මෙයා පස්සෙ පන්නපු පැන්නිල්ල.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjc2UFcs_6hCOXxMVYW9qKhfsYCng5ZlZW6iLQradiEUF2PVY1jeCxah72upUlFHV4aPxGE0IgV9pdtjAyhG5fxE5-R1x-WlZiOYTbDeDhCLF483qsPF-SEovi3opZ7HG38MlfAWq6TMII/s1600/IMG_3995.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjc2UFcs_6hCOXxMVYW9qKhfsYCng5ZlZW6iLQradiEUF2PVY1jeCxah72upUlFHV4aPxGE0IgV9pdtjAyhG5fxE5-R1x-WlZiOYTbDeDhCLF483qsPF-SEovi3opZ7HG38MlfAWq6TMII/s1600/IMG_3995.jpg" height="215" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">අපේ මාධ්ය වලට පුදුම නිව්ස් එකක්නෙ මේක...</span></td></tr>
</tbody></table>
</div>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙයා නයෙක් එක්ක ක්ලබ් එකක හිටියයි කියල මහා ගාලගෝට්ටියක් ඇති කරා</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඊට පස්සෙ උසාවි නියෝග මත නයාව සත්තු වත්තට බාර දෙන එකත් කවර් කරල ප්රයිම් ටයිම් නිව්ස් එකක් බවට පත් කරා</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙයාගෙ නම බොරු එකක් බවත් ගමක කෙල්ලෙක් බවත් හොයාගෙන ඇත්ත නම ඇතුළු සියලු විස්තර හොයල ප්රවෘත්ති ප්රකාශයක් නෑර ජනතාව දැනුවත් කරා</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙයාගෙ ගම හොයාගෙන ගිහින් එහෙ මිනිස්සු හම්බ වෙලා එයා ගැන විස්තර අහල පුළුල් මාධ්ය ආවරණයක් දුන්න</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">දැන් ළමයෙක් හම්බ වෙන්න ඉන්නව කියල </span><span style="font-size: large;">වෙන එකක් තියා මෙයාව හොස්පිටල් එකට ඇඩ්මිට් කරපු කෙනාගෙ නමත් හොයාගෙන සයිට් වල දැම්ම</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">අද මම දැක්ක ළමයෙක් හම්බ වුණා කියලත් දාල තියෙනව</span></li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දැන් මට තියෙන ප්රශ්නෙ මම මෙහෙම ඉදිරිපත් කරන්නම්. මම දන්න විදියට මේ පහළ තියෙන දේවල් ගැන අපේ රටේ ගොඩ දෙනෙක් දන්නව. දැනගෙන නොහිටි කෙනෙක් ඉන්නව නම් කරුණාකරල කමෙන්ට් කරන්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ලංකාවෙ ක්ලබ් කියල ජාතියක් තියෙනව</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඒවයෙ කෙල්ලො "වැඩ කරනව"</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">උන් ගොඩක් වෙලාවට ගම් වලින් ආපු කෙල්ලො</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එයාලගෙ ගම් වල කට්ටිය සමහර විට දන්නෙත් නෑ එයාල කරන්නෙ මොනවද කියල</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">උනුත් ඇතුළත් වන, කෙල්ලො කියන කොට්ඨාසයට ළමයි හම්බ වෙනව (නිකන්ම හම්බ වෙන්නෙ නෑ තමයි)</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ළමයි හම්බ වෙන්න ඉන්න කොට කෙල්ලන්ව හොස්පිටල් ඇඩ්මිට් කරනව</span></li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දැන් එතකොට මේ මාධ්ය මේ කාන්තාවට "නයි නළඟන" කියල නමකුත් දමාගෙන මෙයාගෙ පස්සෙම පන්නන්න තරම් මෙතන තියෙන </span><span style="font-size: large;">නිව්ස් එක</span><span style="font-size: large;"> මොකද්ද කියල අනේ මාධ්යයක වැඩ කරන කෙනෙක් හරි කමක් නෑ පොඩ්ඩක් පැහැදිලි කරල දෙනව නම් ලොකු උදව්වක්.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මාධ්ය වලට වෙන වැඩක් ඇත්තෙම නැද්ද.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><b><u>ප.ලි. (මෙයාගෙ ගම හොයා ගෙන ගිය අයට)</u></b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මටත් ගමක් ඇත</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඒත් දැන් පදිංචිය නගරෙකය</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ගමක් තිබුණට මං කවුද කියල දන්න අය ගමේ ඇත්තේ අතේ ඇඟිලි ගණනටත් අඩුවෙනි</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එයිනුත් මම ඉන්නෙ කොහෙද කරන්නෙ මොනවද කියල දන්න අය ඊටත් අඩුය</span></li>
<li style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඒ මිනිස්සුන්ට මා ගැන ඕනෑ එකක් කිව හැකි අතර ඒ කියන දේවල් ගැන මා දැනගන්නා එකක්ද නැත</span></li>
</ul>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කෙසේ වෙතත් අද මා ලියන්නට අදහස් කළේ </span><span style="font-size: large;">අප හා අපේ ගම් අතර සම්බන්ධය</span><span style="font-size: large;"> ගැන නොවන බැවින් ඒ ගැන පසුවට ලියන්නට අදහස් කරමි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒත් </span><span style="font-size: large;">ඔය කියන "නයි නළඟන" ගැන ගමේ අය විස්තර නොදන්න එක එයා දෙබිඩි ජීවිතයක් ගත කරන බවට සාක්ෂියක් විදියට පෙන්නන්න උත්සාහ කරපු එක නම් මම පෞද්ගලිකව කිසිසේත් අනුමත කරන්නේ නැත.</span></div>
</div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-1854091209777087097.post-30131079122489758972014-06-06T21:19:00.000+05:302014-06-10T09:55:17.068+05:30ඉල්-ලංකා<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මේ අර කලින් ලියපු <a href="http://deyyangeratey.blogspot.com/2014/05/blog-post_24.html" target="_blank">වට වන්දනාව</a> කතාවෙ කියල තියෙන විදියට එදා ඩීසල් ගහන්න ගිහින් වෙච්ච අකරතැබ්බය...</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://www.primeradio.lk/news/wp-content/uploads/2010/07/Logo2.gif" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://www.primeradio.lk/news/wp-content/uploads/2010/07/Logo2.gif" height="400" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">ලංකා නෙවෙයි ඉල්-ලංකා කියන්නෙ මේවට තමයි...</span></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ලුණුගම බලන්න ගිහින් හෙණ වටරවුමක් ගහල ප්රධාන පාරකට ළං වෙන කොට ආපහු යක්කලට යන්න තරම් වෑන් එකේ ඩීසල් මදි වෙයි කියල හිතල ඩීසල් ගහගන්න කිරිඳිවැලට ගියා. ඒ කාලෙ සිපෙට්කෝ වල ඩීසල් මිල අයි. ඕ. සී. වල මිලට වඩා අඩුයි. ඉතින් අයි. ඕ. සී. ෂෙඩ් එක පහු කරගෙනම සිපෙට්කෝ එකට ගියා ඩීසල් ගහගන්න. කොහොමත් </span><span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;">ඉන්දියා ඩීසල් ගහල පුලුවනැයි </span>ලංකා ඩීසල් ගහන්න එපැයි ලංකාවෙ අපි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒක සමූපකාරෙ ෂෙඩ් එකක්. ඔන්න ඉතින් අපේ තාත්ත වෑන් එක නවත්තල එතනට ආපු මනුස්සයට කිව්ව ටෑන්ක් ෆුල් ගහන්න කියල. ඒ මනුස්සයත් පටන් ගත්ත ඩීසල් ගහන්න. හැබැයි ගොඩක් වෙලා ගියෙ නෑ. පටන් ගත්ත ගමන්ම වගේ නවත්තල කිව්ව 5ක් නේද කිව්වෙ කියල. ඒ කියපු ගමන් අනිත් අතට මීටරේ සීරෝ කරා. ඒක බලාගෙන හිටපු මට හොඳටම තේරුනා ලීටර් 5ක් නම් නෙවෙයි ගැහුවෙ කියල. ඒක වුණේ මෙහෙමයි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;">ඒ කාලෙ ඩීසල් ලීටරයක් රුපියල් 120ක් වගේ ගානක්. එතකොට
ලීටර් 5ක් කිව්වම රුපියල් 600ක් විතර වෙනව. දැන් මම මේ මීටරේ බලන් ඉද්දි
තේරුණා ඒක 60ට විතර කැරකෙන කොට නවත්තල ටක් ගාල සීරෝ කරපු බව. ඊට පස්සෙ
ලීටර් 5ක් ගැහුව කිව්වම ඒකට අදාල ගාන රුපියල් 600ක් නිසා අපේ හිත ඇතුළෙම
සැකයක් ඇති වෙනව අපි දැක්කෙ 60ද 600ද කියල. එහෙම සැකයක් ඇති වෙන්න තරම්
ඉක්මණින් අර මනුස්සය ඒක සීරෝ කරල දානව. ඒකට හොඳ පුරුද්දක් ඇති. ඉතින් අපට
ඇත්තටම හිතුණත් රපියල් 60ක විතරයි ඩීසල් ගැහුවෙ කියල ඒක ඔප්පු කරගන්න
විදියක් නෑනෙ.</span> </span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://irs0.4sqi.net/img/general/152x152/69143345_tWlHLOqcjh7F3j7lN9LogqqNmr-eiXvO0G4CnIzthHg.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://irs0.4sqi.net/img/general/152x152/69143345_tWlHLOqcjh7F3j7lN9LogqqNmr-eiXvO0G4CnIzthHg.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">සිපෙට්කෝ ඩීසල්...</span></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඊට පස්සෙ අපේ තාත්ත කිව්ව, නෑ 5ක් නෙවෙයි ෆුල් ටෑන්ක් කියල. එතකොට ඒ මනුස්සය "ආ එහෙමද, මට ඇහුණෙ 5ක් වගේ" කියල ආයෙ ගහන්න පටන් ගත්ත. ඒ පාර නම් සෑහෙන්න ඩීසල් වැදුණ. කොච්චර වැදුණද කියනව නම් කලින් සැරේ 5ක් නම් වැදුණෙ නෑ කියන එක අපට හොඳට තහවුරු වුණා. මොකද අපේ තාත්ත එක සැරයක් ඩීසල් ගැහුවම අර ඔඩෝමීටරේට යටින් තියෙන පොඩි මීටරේ සීරෝ කරන නිසා ගිය දුරට අනුව කොච්චරක් ඩීසල් වදින්න ඕනිද කියන එක ගොඩක් දුරට නිවැරදිව හිතාගන්න පුලුවන්. අපේ වැනට් එක ලීටරේට කිලෝමීටර් 12ක්-14ක් විතර වැඩ කරා මට මතක විදියට.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඊට පස්සෙ ඒ මනුස්සය ඒ ඩීසල් ටිකට අදාල ගානයි අර කලින් ගහපු ඒවට කියල තව රුපියල් 600කුයි එකතු කරල තමයි ගාන කිව්වෙ. එතකොට වැඩේ හොඳටම මීටර් වෙලා තිබුණ අපේ තාත්ත කිව්ව "නෑ නෑ ඔයා කලින් 600ක ඩීසල් ගැහුවෙ නෑ, ලීටර් බාගයයිනෙ ගැහුවෙ" කියල. එතකොට මිනිහ තමන්ගෙ නිර්දෝෂී භාවය ඔප්පු කරන්න හැදුවෙ කොහොමද දන්නවද.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"ඒක වෙන්න බෑ මහත්තය. මේ බලන්න මේ පොම්ප වල ලීටර් බාගයක් ගහන්න දෙන්නෙ නෑ" කියල මීටරේ ලීටර් බාගෙකට සෙට් කරල ගහන්න හැදුව අපට පෙන්නන්න. එතකොට ඒකෙ මොකක් හරි පෙන්නුම් කරනව ඒ ගාන ගහන්න බෑ කියල. අපි ඉතින් මොනව කියන්නද. "යකෝ ඕක ලීටර් බාගෙකට සෙට් කරාම ඒක වදින්නෙ නැති වුණාට එහෙම සෙට් නොකර නිකම් ගහද්දි උඹට ඕනි තැනකින් නවත්තන්න පුලුවන්නෙ" කියන්නද, ඇත්ත කතාව ඒක වුණාට. තවත් සද්ද නොකර උෟ කියපු ගාන ගෙවල ආව ඉතින්.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">පස්සෙ දවසක ඔය කතාව කාත් එක්ක හරි කිව්වම එයත් කිව්ව "අපෝ කිරිඳිවැල සමූපකාරෙ ෂෙඩ් එක ඕවට නම ගිය තැනක්නෙ" කියල. දවසක් පත්තරෙත් තියෙනව දැක්ක ඒක ගැන එහෙම කතාවක්. අපි ඉතින් කලින් දැනගෙන හිටිය නම් ඔය රුපියල් දහයක් පහළොවක් ඉතුරු කර ගන්න ඕකට යනවයැ අයි. ඕ. සී. එකත් පහු කර ගෙන. </span><span style="font-size: large;">චික් විතරක්.</span></div>
dgamlathhttp://www.blogger.com/profile/08107331344548359315noreply@blogger.com4